Az idei árvizek és az ajkai iszapkatasztrófa egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a stratégiai gondolkodás és a
környezetvédelmi szabályok szigorú megtartatása társadalmi és gazdasági szempontból megtérülő befektetés, és segít megelőzni a nagyságrendekkel nagyobb költségekkel járó katasztrófákat – az emberi áldozatokról már nem is
beszélve.
Ennek ellenére a jövő évi költségvetés szinte egyetlen fillért sem tervez az ország vízkincsének védelmét és
fenntartható használatát szolgáló Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) végrehajtásának elindítására. Ez azért hibás
lépés, mert ez európai uniós kötelezettségünk, melynek elmulasztása súlyos bírságok kiszabását vonhatja maga
után.
A WWF rámutat: a vízgazdálkodásra szánt források átcsoportosításával előteremthető a hiányzó összeg. Ez
ugyanis kevesebb, mint az a 4,6 milliárd Ft, amit 2011-től teljesen új tételként a vízgazdálkodási társulatok
kezelésében lévő létesítmények fenntartására kíván az állam fordítani. Ezt az új tételt azért tervezte be a kormány,
mert egy nemrég elfogadott jogszabály-módosítással 2011-től eltörölték a vízgazdálkodási hozzájárulást. Ezt
mindeddig azok a gazdálkodók fizették a vízitársulatoknak, akiknek a földjén a vízgazdálkodási, belvízmentesítési
feladatokat a társulatok ellátták. Az eddig érdekeltségi alapon működő, vagyis a használók által fenntartott
vízgazdálkodási társulatok működési költségeit jövőre a központi költségvetés állja. Ez a lépés szöges ellentétben áll a „használó fizet” elvvel, ami a környezeti szolgáltatások igénybevételének elfogadott elve az EU-ban.
„A WWF azt javasolja, hogy állítsák vissza a vízgazdálkodási hozzájárulás befizetésének korábbi gyakorlatát, és a
költségvetésben ezek támogatására szánt 4,6 milliárd forintot csoportosítsák át a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
kötelezően előírt, közérdekű állami feladatok ellátására. Ebben a konstrukcióban még mindig marad 700 millió forint
a vízgazdálkodási társulatok támogatására. A társulati rendszer reformjának szükségességét a WWF sem tagadja,
azonban ezt a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel összhangban, az érdekeltek széles körével egyeztetve célszerű
végrehajtani” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Az EU Víz Keretirányelve szerint a tagállamoknak 2012-re minden olyan intézkedési programot el kell indítaniuk,
amelyek a jelenleg leromlott állapotú felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozását és a jó állapot fenntartását
szolgálják. Ezek nélkül a 2013-tól a vízkészletek és vizes élőhelyek védelmére rendelkezésre álló több száz milliárd
forintos európai uniós támogatást Magyarország nem fogja tudni hatékonyan felhasználni. Emellett a VGT
végrehajtásához a környezetvédelmi felügyelőségeknél létszámbővítésre van szükség, mert a közel 100 000 vízjogi
engedély felülvizsgálata csak így végezhető el. Az országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2011-ben elvégzendő
feladatainak költségigénye 3,9 milliárd Ft-ra becsülhető. Ez tartalmazza azt az 1 milliárd forintot is, mely a tíz
területi felügyelőségnél a szükséges szakembergárda felvételének fedezetét biztosítaná.
„Megengedhetetlen, hogy a kormányzat az ivóvízkészleteink, a vízminőség és a termálvízkincs hosszú távú
védelméhez minimálisan szükséges forrásokat se biztosítsa” – szögezte le a szakember.
