Légzőszervi megbetegedésekre ugyanis Velemben és környékén már sokan találtak gyógyírt. Hasonló okból vásárolt ott házat Velem híres lakója is,Törőcsik Mari, a nemzet színésze.
Velem apró falva évtizedekig, csaknem a hírhedt vasfüggöny elbontásáig, szigorú határsávon belüli területként szerepelt a térképen a fölötte 582 mmagas dombon lévő Szent Vid-kápolna romjaival együtt – a Vas megyei Írottkő Natúrparkban. Velem csöndesen elszigetelődött az erdők takarásában, ezáltal turisztikailag is elhanyagolt sorsra jutott, holott már az i. e. 13–11. században erődített településként felügyelte a hegyi kereskedelmi útvonalakat. Gazdagsága a fémművességre épült a helyi réz- és antimonbányászat révén. Az 1896-i ásatások során feltártak egykori lakóépületeket, használati tárgyakat, köztük egy arany diadémot. A fellelt római fibulákat és agyagedényeket a Savaria Múzeumban állították ki. Találtak itt népvándorlás kori avar temetőt, valamint karoling-kori várat, amelyet az Árpád-korban erődnek használtak. A környéket a 13. században Szent Vid-hegyként, a községet 1279-ben Welyem néven említették. A várat 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta, majd az erődítményt leromboltatta. 1479-ben a rohonci uradalom része, a 16. században Batthyány-birtok lett. A szőlőültetést 1630-től kötelezővé tették. Egyes források szerint az itteni megerősített várat a kőszegivel együtt Jurisics Miklós védte a török ellen.
A községet átszelő Szerdahelyi-patak 1568-ban négy vízimalmot hajtott, közülük mostanra csak a Schulter-malom maradt fenn. A hagyomány úgy tartja, hogy a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska (1845–1907) a máig meglévő, zsúpfödeles borospince padlásán talált menedéket. A malmot 1950-ben bezárták, államosították, sőt, le is akarták bontani. Ma azonban újra látogatható állapotban van.
Magyarországon (talán) csak Velemben és Kőszegen működik becsületkassza az utcákon. A falubeliek a terményeiket (zöldséget, gyümölcsöt, tojást, száraztésztát, mézet, gesztenyét, dióbelet) becsomagolva kiteszik a ház elé egy hokedlire, és mellé írják az árát. A vevő fizet, azaz otthagyja az ellenértéket, és elveszi/elviszi az árut. A rendszer bevált! A legtöbb háznál foglalkoznak falusi vendéglátással is.
Az Írottkő (osztrák oldalán Geschriebenstein a neve) a Kőszegi-hegység és az egész Dunántúl legmagasabb, 883 méteres pontja. Nevét minden bizonnyal a Batthyány–Esterházy határ feliratozott kövéről kapta. Tetején az 1913-ban épült kilátó bejárata az osztrák oldalról nyílik, ám ennek ma már nincs jelentősége az Európai Unióban.
Érdekes a világon mindenütt tisztelt szent, Vid története. Vitus római kisfiú volt, akinek a dajkája titokban keresztény lett, és annak szellemében nevelte a fiút is. A szülei kérésére sem tért vissza a római „pogány” hitre, ezért Diocletianus császár a dajkájával együtt börtönbe záratta. Később, amikor híre ment a fiú gyógyerejének, a császár megbízta saját, epilepsziás fia gyógyításával. A kezelés bár sikerült, Vitust mégis kivégezték. Azóta mondják az epilepsziások rángását ’vitustáncnak’. Velem környékének a fenti mondához nincs köze, csupán a kápolnát nevezték el róla. Az egyhajós kis templomot a 15. században kijavították, és 1859-ben búcsújáró helyként barokk stílusban építették újjá. Az utóbbi években kapta vissza régi fényét. Sajnos, a turista ritkán találja nyitva.
Ma ebben az apró, néhány száz lelket számláló faluban pezseg az élet, mert határában 2001-ben öthektáros természetvédelmi területen megépült Novákfalva Üdülőfalu. Botanikus kertjében 8500 különleges növény: fa, bokor, lonc, mesterséges tavacska, állatsimogató, erdei állatok bemutatója, jurtatemplom, babamúzeum várja a látogatókat. Novákné Katalin tudományos pontossággal párosította a növényfajokat, mellette feltüntette latin és magyar nevüket. A takaros, fából készült, 55 összkomfortos apartmanházat ápolt sétautak és játszóterek veszik körül.
A 180 személyt befogadó, kisebb-nagyobb házikók között fahidak, terek, elnevezett utcák, színpadok, történelmi emlékhelyeket idéző oszlopok, kopjafák mesélnek a magyar történelem állomásairól. Árpád-házi királyok, magyar írók és költők faragott szobrai között nézelődhetünk. Kész történelemóra végigsétálni a parkban! Egy kétszemélyes faházban két személy 14 ezer forintért éjszakázhat, akár pótágy is beállítható. Főszezonban ötödével drágább a kvártély.
A főépületben remek és olcsó vendéglő, hangulatos, búbos kemencés ivóhelyiség, konferenciatermek, pódiumok, fogadóhelyiség található 80–110 személy részére. A berendezést kárpátaljai, erdélyi és felvidéki mesteremberek faragták, festőmesterek pingálták a ládákat, padokat, építették a fedett és nyílt tűzhelyeket, szabadtéri kemencéket. Az új bérlő, a pihenjVelem.hu kft. lelkes csapata hosszú távra tervezi Novákfalva és a velemi 18 szobás Gomba panzió és étterem üzemeltetését. Túl azon, hogy remek konyhát visznek gazdag étlappal, sószobát készülnek építeni.
Az étlapról érdemes külön szót szólni! Szinte az összes étel körettel együtt öt eurónál nem kerül többe! A levesek közül kiemelkedik a fantasztikus vadragu és az erdeigyümölcsleves. Tízféle főételből választhat az éhes vándor, van négyszemélyes fatál és hatféle palacsinta is. Kellemes meglepetés a színes salátakínálat. Gondoltak a vegetáriánusokra és a gyerekekre is. Az alapanyagok helybéli termelőktől származnak, a befőttek, gombák, lekvárok, savanyúságok úgyszintén. Bővebben itt érdemes böngészni, megéri.
A harapható, hersenő, friss alpesi levegőn kulturális rendezvényeket tartanak gyerekek és családok számára: karácsonyi, húsvéti programokat, pünkösdi királyválasztást, havonta kézműves vásárokat rendeznek, felnőtteknek főzőversenyeket. Miután ez a vidék a magyar szelídgesztenye hazája, gesztenyeünnepet is tartanak, amikor már az újbor is megkóstolható. Szilveszterkor és karácsonykor mindig tele van az üdülőfalu, ahol télen mindig van hó.
Az október közepén szokásos, kétnapos gesztenyeünnepről tudni kell, hogy majdnem minden velemi lakosnak van szelídgesztenyés kertje a dombokon. A gesztenyét, akárcsak a szőlőt a rómaiak hozták magukkal. Helyi specialitás a gesztenyés sütemény. Az ünnep olyan híres, hogy kedvéért évente átlagosan 17 ezren keresik föl a falut. A műemlék Cáki Pincesor egyes pincéiben nemcsak bort tartottak, hanem az ősztől húsvétig elálló szelídgesztenyét is. Kőszeg–Velem–Bozsok–Cák elöljárói felterjesztették a gesztenyeünnepet és a becsületkasszát a magyar örökségek listájára.
Csábító a Velemből a kirándulás a mindössze 10 km-re lévő Kőszegre; ebből a célból kerékpár vagy minibusz bérelhető Novákfalván. Kihagyhatatlan célpont a környéken Sopron, Cák és a horgásztavak, télen a síelés a túloldalon, Ausztriában.
A birtok pincészete pár száz méterre található az üdülőfalutól. Az idén Jedlik Ányos Fröccsmúzeumként nyílik meg. Jedlik Ányos (1800–95) természettudós, tanár, bencés szerzetes tgalálta föl 1842-ben a szódavizet, hogy a bor erősségét kellemesen enyhítse a forró nyári napokon. Szikvíznek is mondták a találmányt, amelyhez megalkotta a szódásüveget is. A fóti Fáy-birtokon mutatta be a borból és szódából készült spriccert, amit a jelenlévő Vörösmarty Mihály mindjárt átkeresztelt fröccsre. A hely fröccsnek alkalmas borai: olaszrizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, rajnai rizling, Irsai Olivér, chardonnay, rozé borok, sillerek.
Kőszeg 1328 óta királyi városi kiváltságokat élvezett, 1648-tól pedig szabad királyi város, azaz nem adózott a királynak. A Gyöngyös patak mellett a szubalpin levegő és a sok csapadék fenyőfákat, szelídgesztenyéseket táplál.
Leghíresebb eseménye 1532-ben történt, amikor Jurisics Miklós várkapitány csekély számú katonájával néhány hét alatt megvédte a túlerőben lévő török támadástól a környéket, beleértve a 120 km-re lévő Bécset is. Utána I. Ferdinánd kiváltságokat adott a városnak, így felvirágozhatott. A vár egyébként a 13. századból származó Árpád-kori erődítmény. 1931-ig Esterházy-birtokként tartották számon. 1982 óta múzeumként látogatható. Két méter vastag várfalai 1336 óta kettős védelmi rendszert szolgált; 1445-ben osztrák fennhatóság alá került. A mohácsi vész évében – miután törökbarátsággal vádolták meg őket, akárcsak soproni hittestvéreiket – kiűzték a zsidókat a városból. A rohonci (ma Rochnitz, Ausztria) Batthyány-birtokra menekültek, és csak 1840-ben térhettek vissza. (Rohonc egyébként a II. világháború utolsó napjaiban szörnyű vérengzés színhelye volt; a Batthyány-kastély pincéjében fogva tartott zsidó kényszermunkások közül legalább kétszázat lemészároltak a vesztüket érző nácik.)
A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben elhelyezkedő kisváros rendkívül gazdag műemlékekben: 326 épülete védett. A római kor óta művelik errefelé a szőlőt, és tartják számon a bortermést. Itt fut a római kori Borostyánút. Máig vezetik az 1740-ben nyitott Szőlő Jövések Könyvét. Szent György napján minden évben berajzolják a könyvbe a szőlő friss hajtásait, és ebből következtetnek a soproni borvidéken várható termésre.
Említésre méltó személy a kőszegi temetőben nyugvó Lehmann kapitány, aki II. Rákóczi Ferencet egy alkalommal megmentette üldözőitől. Amikor az eset kiderült, Lipót császár felnégyeltette a kapitányt. Maradványainak egy részét megtalálták, és itt ünnepélyesen eltemették. Napóleon seregei 1809-ben elfoglalták a várost, majd a Habsburgok visszafoglalták. Az osztrák uralkodók – mit sem törődve a város kiváltságaival – adták-vették a birtokjogát. Katonai nevelőintézetét 1856-ban létesítették, növendéke volt a kiváló író, Ottlik Géza, aki az Iskola a határon című regényének színhelyéül választotta az iskolát. A két világháború között az Evangélikus Líceumról és a Dreiszker Szanatóriumról vált híressé. A katonaiskolát a II. világháború után gyógypedagógiai intézetté alakították át.
A városka magyar, német és horvát kultúrák emlékeit őrzi. A vár köré épült település főtere hazánk egyik legszebbike, amit uniós pénzből újítottak fel a várral együtt. Az ország legrégebbi városházája az 1300-as évek óta változatlan funkcióval működik, bár jelenleg az 1712-i felújítás állapotát mutatja. Kívül-belül királyok freskói díszítik.
A város nevezetességei között említendő az 1798-ban épült zsinagóga – ma szomorú állapotban várja a felújítást. A Chernel-kert, illetve arborétum, amit Chernel István, a neves ornitológus és síelő alapított. Az Arany Egyszarvú Patika1743-ban épült, jelenleg múzeum. Az Öregtorony a város dísze a Jurisics téren.
Sajnálatos, hogy szép tavaszi délutánon, szombaton négy órakor – az egyetlen ajándékbolt kivételével – az összes üzletet zárva találjuk az osztrák határ mellett; a túloldalon más hagyományt követnek. A főtéren a kőből faragott barokk kapuszegélyekbe össze-vissza illesztettek rémes, oda nem való fakapukat. Sok házról nemcsak a hitvány festék omlott le, hanem a falban futó vezetékek is csupaszon lógnak. Ezt látja-e a város építésze? A műemlék cukrászda elé állított, ocsmány, ember nagyságú Donald-kacsa túltesz a hétköznapok ízléstelenségén.
A gyönyörű fekvésű kisváros – a főtér obligát kikövezésén túl – több gondot érdemelne!
Augusztusban a várostrom-játékokra hagyományőrzőket és török vendégeket is várnak. Szeptember végén tartják a szüretet és a nemzetközi fúvószenekari találkozót.
