A tervekben szerepel a vasútvonalak korszerűsítése, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a hidak felújítása, és az utazási időt gyakran meghosszabbító (jelenlegi kényszerű) lassítások megszüntetése. Pető Gábor,a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője szerint azon túl, hogy régóta esedékes beruházások számos régi vasúthálózati problémát szüntethetnek meg, ahhoz is hozzájárulnak, hogy hazánk az évtized végéig a közép-európai térség logisztikai központjává válhasson.
Az előző fejlesztési ciklusban a közúthálózat a vasúthálózatnál nagyobb figyelmet kapott, a 2020-ban záruló új szakaszban azonban végre sor kerülhet erre a területre is: a következő évek vasúti fejlesztési tervei mind a háttér-rendszereket, mind a vasúti pályákat, mind az utasszállítást tekintve kedvező változásokat igérnek.
Magyarország Európa egyik legsűrűbb vasúti hálózatával rendelkezik, ennek azonban csak kis része kétvágányú, illetve villamosított. A járműállomány átlagos életkora meghaladja a 30 évet, a hálózat fejlesztése pedig nem tudott lépést tartani az amortizációval; emiatt jelenleg a hálózat felén kényszerűek a sebességkorlátozások, a „lassújelek”. Hazánkat transzeurópai közlekedési folyosók keresztezik, a törzshálózat hosszának 72 százalékán azonban nem teljesül az európai szabvány szerinti 22,5 tonnás tengelyterhelési előírás.
„Ezen változtatnak majd a 2014–20 közötti uniós fejlesztési időszak beruházásai. Középpontjukban elsősorban a meglévő hálózat vonalkorszerűsítései, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a hidak felújítása, a lassújelek megszüntetése állnak. Emellett a személyszállításban a vasúti közlekedés részaránya viszonylag magas; megőrzése végett állomás-korszerűsítésekre és motorvonat-beszerzésekre is sor kerülhet – emelte ki Pető Gábor,a MultiContact Consulting ügyvezetője. – A fejlesztések, beleértve a rekonstrukciós munkákat, az elektronikus irányító rendszerek további kiépítését vagy új szerelvények üzembe állítását, hozzájárulnak ahhoz, hogy a nagyobb hatékonyság és biztonság mellett az utasok is érzékeljék a kedvező változásokat, például az utazási idő csökkenését.”
A fejlesztéseket igen nagy részben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot (IKOP), illetve a transzeurópai folyosók fejlesztését szolgáló Európai Hálózat-finanszírozási Eszköz (CEF) állhatja. A hazai vasúthálózat bővítésével kapcsolatban még szakmai vita tárgya hogy megépüljön-e a „V0”-ként emlegetett,113 kilométerhosszú, Budapestet elkerülő, nagy sebességű teherszállításra szánt teljesen új vasútvonal, amellyel az árutovábbítás sebessége – az ország átszelése – a jelenlegi 5-ről 1 napra rövidülhet.
„A szakmai alapkérdés ebben a vitában leginkább az, hogy a nemzetközi áruszállításban a sebesség vagy a kiszámíthatóság javítása-e a nagyobb érték, és ebből következően a fejlesztés költségét milyen mértékben lesz képes indokolni egy új tehervasútvonal jövőbeli kihasználtsága – hangsúlyozta Pető Gábor. – Hazánk gazdasági szerepét látványosan felértékelné az, ha középtávon Közép-Európa logisztikai központjává válnék, és erre a következő időszak fejlesztéseinek köszönhetően meglesz a lehetőség.”
Pető elmondta még: az Ázsia felőli vasúti szállításban szabványos széles nyomtávú vasútvonal a magyar–ukrán határig tart. A hazai vasúthálózat fejlesztésével, például a teherszállítási sebesség növelésével el lehet érni azt, hogy a Nyugat-Európa felé haladó teherforgalom a záhonyi átrakó kapacitását kihasználva, Magyarországon haladjon át, megerősítve hazánk kelet–nyugati összekötő szerepét. Ez különösen azért időszerű, mert ezt a szerepet a régióban más is átveheti: a szlovákiai tervekben, például, szerepel egy széles nyomtávú vasútvonal megépítése az ukrán határ és Bécs között.
A 2002-ben alapított, száz százalékban magyar tulajdonú MultiContact Consulting Kft. a hazai igazgatásszervezés, uniós támogatás-felhasználás és IT-stratégiai tervezés vezető szakértője, a hazai és multinacionális vállalatok, valamint költségvetési intézmények hatékonyan együttműködő, valódi üzleti értéket teremtő partnere.
