A május 25-i választás iránt Európa-szerte mérsékelt az érdeklődés, a magyar választók négytizedének figyelme vetül erre az eseményre – ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos múlt hetekben végzett nemzetközi és magyarországi kutatásainak.

Nemcsak a lakosság egésze von pozitív mérleget az eddigi uniós tagságról, hanem az összes jelentős társadalmi csoport véleménye kedvező. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre többen, az életkor növekedésével mind kevesebben vélik úgy, hogy az Európai Unióban eltöltött évek hasznára váltak Magyarországnak. Az egyik végponton a diplomások és a harminc év alattiak találhatók, körükben 65 illetve 60 százaléknyian sikeresnek értékelik az EU-tagságot (28-29 százalékuk sikertelennek). Még a legkritikusabbnak mondható rétegek, az alapfokú képzettségűek és a 65 év felettiek álláspontja is pozitív irányba billen: előbbiek körében 46-36, utóbbiak között 47-34 az előnyöket és hátrányokat érzékelők százalékos aránya.

A fővárosban az átlagosnál egy árnyalattal kedvezőbb, vidéken valamivel kedvezőtlenebb uniós létünk mérlege (59-29 illetve 54-35 százalékok).

A magyarok – iskolai osztályzást használva – jellemzően közepest adtak uniós felkészültségünkre. Az emberek 43 százaléka értékelte EU-kompatibilitásunkat hármas érdemjeggyel, 29 százaléknyian ennél rosszabb minősítést adtak, míg 24 százalék kedvezőbben – négyes, ötös osztályzatokkal – értékelt. A vélemények átlagaként 2,9-es értéket kaptunk s e tekintetben konszenzus mutatkozik a társadalmon belül – a lakosság minden csoportja lényegében azonosan látja uniós felkészültségünket.

Az európai uniós választások iránt a magyar lakosság 40 százaléka mutat érdeklődést. Nálunk nagyobb figyelmet fordítanak erre az eseményre a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46 %). Legkevésbé a hollandokat mozgatja meg az EP-választás – mindössze 20 százalékukat.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatási előrejelzés az idei európai választásokról

(Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyaországon) Milyen lesz az Európai Parlament összetétele a május 22–25-i európai választások után? A pontos választ egyelőre senki sem tudja, a kérdés azonban sokakat foglalkoztat. Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve, az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján hetente közöl előrejelzéseket az EP-választások várható eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról.

A közvélemény-kutatás nem méri a választásokon való részvételi hajlandóságot, hanem az uniós országokban a közvélemény éppen aktuális állását figyelembe véve körvonalazza a 2014. évi európai választások lehetséges kimenetelét. Az Európai Parlament összetétele a július 1–3-i alakuló ülést követően lesz hivatalos.

Az európai parlamenti helyek eloszlásának előrejelzése a 28 tagállamban heti rendszerességű, európai és országos szintű felmérések nem teljes körű felhasználásán alapul. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.

Az előrejelzéseket a két vagy három legfrissebb közvélemény-kutatás eredményének átlagából számítják ki, ha azok nem több, mint 14 napos eltéréssel készültek, és a felmérés időpontja is nyilvános. Abban az esetben, ha az átlag kiszámítása nem lehetséges, a rendelkezésre álló legfrissebb európai vagy országos közvélemény-kutatás eredményét veszik számításba.

A képviselői helyek eloszlására vonatkozó becslést az előző hét csütörtök közvélemény-kutatásainak alapján közöljük.

Azok a pártok, amelyek valamely európai parlamenti frakció vagy a frakciónak megfelelő európai politikai párt tagjai, automatikusan abban a frakcióban szerepelnek a felmérésben.

Azon pártok jelöltjei, akik jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába sorolódnak a felmérésben,
azok a pártok pedig, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket.

(Forrás: az EP és a TNS Opinion közötti együttműködés)