A roma és magyar megkülönböztetés helyett a roma, nem roma kifejezések használata mellett döntöttek közösen, szót ejtettek a szegregált iskolai osztályokról, a „cigánybűnözésről”, és a pozitív diszkrimináció létjogosultságáról is.
Abban mindenki egyetértett, tenni kell azért, hogy a konfliktusok megszűnjenek, de azt, hogy pontosan mit és
hogyan, még a fiatalok sem tudták megválaszolni. Abban is egységben voltak a roma és a nem roma oldal képviselői
egyaránt, hogy a súrlódásokra megoldást csak higgadtsággal lehet találni, ami azonban a résztvevők nem
mindegyikének volt erénye.
A roma kisebbség tagjai közül volt, aki elárulta, korábban magyarnak, mellesleg cigánynak tartotta magát, azonban
ma már azt mondja, ő cigány, és megtanult különbséget tenni a kettő között. A kisebbséget képviselő diákok
nehezményezték, hogy magyar társaik sokszor tényként közölnek a romákról olyan dolgokat, melyekről valójában
fogalmuk sincsen, hiszen nem az ő kultúrájukhoz, életükhöz és szokásaikhoz tartoznak. A nem roma fiatalok pedig
rámutattak arra, miért lehet bennük előítélet, amikor éppen ezen a vitán, ahol a problémák kivesézésén dolgoznak a
résztvevők, nem hangozhat el senki szájából olyan kijelentés, hogy „ti vagytok a magyar társadalom szégyenei”.
Van olyan fiatal, aki azt vallja, a romákat ért sérelmek után nem csoda, ha így reagálnak egy-egy kritikai
megjegyzésre, de az is biztos, hogy higgadtságra és észérvekre lenne szükség, nem pedig arra, hogy az érzelmek
vezéreljék őket. A Megasztárból ismertté vált Fivérek elmesélték, az általános iskolában egyedüli roma gyerekként
sokkal többet kellett bizonyítsanak, mint nem roma kortársaik, és az is kiderülhetett, hogy míg Robi szerencsés
abból a szempontból, hogy párja szülei származása ellenére azonnal befogadták, Tóni már többször szembesült
azzal, hogy nem roma barátnői szülői probléma miatt nem vállalják fel. Azonban ő is megjegyezte: attól, mert neki
ezzel kapcsolatban nem volt szerencséje, éppen testvére esete bizonyítja, hogy sokan nem dőlnek be a romákkal
kapcsolatos előítéleteknek.
Véget nem érő vitáról van szó, melyet természetesen egy este nem oldhatott meg, de előrelépés hangsúlyosan észlelhető volt a fiatalok véleményében. A Fivérek zenekar egyik tagja, Seres Antal, aki az Astoria Hotelből érkezett a vitára, zárszóként elmondta, hogyan védtek meg egyszer egy nem roma lányt roma fiatalokkal szemben: „Kicsit próbálok a dolgok mögé látni. A srácok nem minket ítélnek el és nem benneteket. Hanem azokat a roma származásúakat, akik kést vesznek elő, és akik egyetemista, ártatlan lányokat vernek agyon.” A lényeg tehát az, azokat kell megváltoztatni, akik bűnözőként élnek, legyen az roma vagy nem roma.
Sokan váltak nyitottabbá a kérdésben, és pro és kontra érveket hallva megállapították, hogy ezen kérdések kivesézése és megoldása csakis rajtuk múlik. Gratuláltak a szervező djuice-nak, hogy a márka merte vállalni a téma felvetését, mert ilyen találkozókra nagy szükség lenne, hiszen sok esetben úgy alkotnak véleményt valakikről, hogy nem is találkoztak még velük.
Valószínűleg ez a legnagyobb eredmény, amit egy ilyen beszélgetéssel el lehet érni.
Akit a vita kicsit bővebben is érdekel, az kattintson erre a filmes beszámolóra.
Az U26 Vitaszínház következő témája: A másság. A szervezők mindenkit várnak december 1-jén 18 órára az U26-ba,
a pesti Eiffel téren, a Nyugati pályaudvarnál.
