„Kiemelt évnek számít a 2014., hiszen a márciusban hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv számottevően szigorítja a vezető tisztségviselők felelősségének szabályait – mondta Biró Ferenc, az EZ, a világ egyik vezető könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalata visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere. – A bejelentők védelméről szóló, januárban életbe lépett 2013. évi CLXV. törvény pedig új feladatokat ró a társaságokra és a belső ellenőrökre egyaránt. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk az erre kijelölt belső ellenőrök képzését, hiszen ez a feladatkör nem része a hagyományos belső ellenőrzési kompetenciáknak. Bízunk benne, hogy az oktatássorozat a résztvevő vállalatok támogatása mellett a magyar gazdaság kifehérítését is szolgálja”.

Mátyás Sándor, a BEMSZ csalás-megelőzési szekciójának vezetője, az UniCredit Bank Hungary belső ellenőrzésének vezetője a többi között elmondta: a belső ellenőröknek kiemelt szerepük van abban, hogy szakszerű javaslatokkal támogassák a vállalatvezetést a hatékony ellenőrzési rendszer felállításában és működtetésében. Számukra az elméleten túlmenően nélkülözhetetlen a gyakorlati tapasztalatok ismerete is. „Bízunk benne, hogy a tavaly kezdett közös szakmai együttműködésünk érdemi segítséget nyújt ebben a hazai belső ellenőrzési szakmának”.

Az EY és a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete együttműködésének fontos eleme az oktatássorozaton részt vevő szakértők gyakorlati szakmai tapasztalatainak megosztása, hiszen még a legjobban megtervezett belső kontroll-környezet mellett is sokszor hagynak a vállalatok figyelmen kívül olyan kockázatot, amelyek kis erőfeszítéssel megelőzhetőek lennének, ezáltal számottevő anyagi vagy erkölcsi veszteségtől óvhatják meg a társaságot.

A belső ellenőrzési szakértők gyakorlatában előfordult már, amikor olyan vizsgálatot kellett folytatniuk, amelyhez nem volt meg kompetenciájuk, és külső szakértőt sem tudtak bevonni. Ilyenkor a tapasztalat és az illetékesség hiánya nagymértékben rontja a vizsgálat eredményességét.

Habár a visszaélés-megelőzési képzéssorozat nem elegendő speciális szaktudás megszerzéséhez, az oktatás alkalmas arra, hogy a résztvevők kellő alapok kapjanak a problémák felismeréséhez, valamint a lehetséges eljárások és buktatók azonosításához. Képessé válnak annak megítélésére, hogy fölmérjék, melyek azok a teendők, amelyekhez már külső szakértők bevonása szükséges.