…mindez azonban nem jelenti azt, hogy télen vitaminok nélkül kell maradnunk vagy csak konzerven kell élnünk.
Többet tudhatunk meg arról is, hogy milyen élelmiszerek hasznosak és miben hasznosak, ám fontos azt is szem előtt tartani, hogy a saját szervezetünk egyedi és táplálékainkat eme egyediség figyelembe vételével kell szabályoznunk.
A szervezet egészsége a helyes táplálkozással kezdődik, sőt, a helyes és kiegyensúlyozott táplálkozás csodákat
képes tenni. Ezért önmagukkal teljes mértékű szeretettel és gondoskodással bánjanak. Íme, egy lista arról a 10
leghasznosabb terményről, amelyek vitaminban gazdagok, télen is elérhetőek és segítenek asztalunkra újdonságot
és változatosságot varázsolni. Ebben segítünk most egy kicsit.
Retek. Ez a gyökérzöldség gazdag C-vitaminban, amely mint ismeretes szükséges a normális immunrendszer
fenntartásához. Ugyanakkor a C-vitamin a bőrünket is táplálja, rugalmassá teszi, ami ilyenkor nagyon is jól jön. Még
egy pozitívuma van a reteknek – a színe. Ahogy azt a dietetikusok bizonygatják, az élénk színek – még a
tányérunkon is – segítenek a rossz hangulattal és a depresszióval megküzdeni és ezzel elkerülni az
étvágycsökkenést. Ami pedig az íz hatását illeti, a retek bármelyik zöldségételbe kellemesen fanyar (vagy picit
kesernyés) ízt csal. Különösen jó a tejfeles öntettel készült salátákhoz és sózva. Fekete retek, jégcsap retek, retek
csíra és még folytathatnánk a sort. Vékonyra szeletelve chips helyett is kiváló ropogós csemege, nasi lehet finom
mártogató szósszal, répa szeletekkel vagy csíkokra vágva is tálalhatjuk akár egy partin is.
Zöldborsó. Sokak számára a zöldborsó inkább előétel vagy saláta alkotóeleme, de például az amerikaiak
hagyományosan köretként használják a borsót. Ezt jól is teszik, mert sok benne a C-, E- és K- vitamin (az utóbbi a
normális véralvadáshoz és a csontok egészségéhez szükséges), kalóriát viszonylag keveset tartalmaz, de nem árt
tudni, hogy elég sok benne a szénhidrát. A zöldborsó még vasban, foszforban és káliumban gazdag, elősegíti a
szervezet felesleges víztartalmának eltávolítását, a rosttartalmának köszönhetően pedig gyorsan elérhető vele a
jóllakottság érzése. Levesnek – hagyományosan répával és csipetkével, vagy krémlevesnek, tejszínnel, tejföllel is
kiváló.
Tök. Kétszáz grammos adagjában majdnem egynapi C- és K-vitamin szükségletünk kielégíthető, eléggé sok rostanyagot és úgynevezett fitonutrienseket tartalmaz (olyan anyagok, melyek testünkből az anyagcsere
termékeinek és a mérgeknek eltávolítását segítik elő). A tök még jó vízhajtó is, és jótékonyan hat a bőr állapotára. Emellett a tök gyakorlatilag ideális diétás étel – 100 g tökben körülbelül 20 kilokalória van, így hát, amikor
elkészítjük, nyugodt szívvel adhatunk hozzá növényi olajokat, tejfelt és természetesen más zöldségeket. Próbálják meg például a tököt tojásban megsütni – egyszerre kapják meg a vitaminok és a nagy mennyiségű fehérje igen finom párosítását. Sok változata kapható, jól eltartható. Csőben sütve, ragunak, vagy sütőtökként levesnek is ízletes.
Édes fehér káposzta. C-vitamin nem túl sok van benne (ugyanannyi brokkoliban sokkal több van), de rostanyag
annál több. Ennek köszönhetően a káposztát negatív kalóriásnak is nevezik, azaz a szervezet több energiát fordít a
feldolgozására, mint amennyit az elfogyasztásából nyer. Ami a káposzta kulináris értékét illeti: kitűnő íze és
lédússága lehetővé teszi a levesekben, salátákban (különösen tejfellel), ragukban, „szoljánkában” (orosz leves),
fasírozottakban és még sok más étel-ben való felhasználását. Friss formában általában a káposztát vékonyra kell
felszelni, de párolt vagy dinsztelt formájában finom az egész levelének felhasználásával is. Hazánkban szinte
mindenki jól ismeri a savanyú káposztát, a töltött káposztát, székely káposztát. Ezeket kevesebb zsiradékkal főzve
akár egészségesebbé is tehetjük, de köretként vagy hagymával, répával salátaként is kiváló, mind a fehér, mind a
lila változat.
Rebarbara. Ez a növény kitűnően vészeli át a hideg teleket, csak sajnos, ritkán jelenik meg az asztalunkon. Ehelyett
a rebarbarát takarmányként használják, annak dacára, hogy elég kellemes savanykás ízzel és teljesen puha
struktúrával rendelkezik (a növény szárai nem keményebbek a káposzta-levél ereinél). Ráadásul sok benne a
kalcium – a fogak, körmök és csontok egészségére – és megint a C-vitamin, amelyre télen nagy szükségünk van. A
rebarbarát legjobb cukorral vagy mézzel, de lehet tejfölt és diót hozzáadni, hogy csökkentsük a savanyúságát.
Szárítva teakeverékbe is keverhetjük, nagyon finom ízt ad. Ne teljesen forró, lobogó vízzel öntsük le, így kevésbé
veszti el a tápértékét.
Articsóka. A konzervált articsókát egész évben megtaláljuk az üzletekben, a frisset pedig kora tavasszal és ősz végén, tél elején. Ennek a növénynek a fura kinézete (egy nagy zöld tobozra hasonlít) elriaszthatja a kezdő konyhaművészeket, de a valóságban semmi szörnyűséges nincs benne. Elegendő megfőzni az egész articsókát – és leveleit így el is lehet fogyasztani mindenféle egyéb fűszer hozzáadása nélkül. Ugyanígy az articsókát rizses zöldségraguhoz, szárnyas sültekhez, levesbe, lepényekbe is használhatjuk, de otthon sült pizza vagy tészta feltétként sokkal ízletesebb, mint főve. Az ételek így C-vitaminnal és folsavval gazdagodnak – immunrendszerünket erősítve.
Áfonya. Az igénytelen vörös bogyó vásárláskor bármilyen formában – konzerv, fagyasztott, friss – elérhető és elkészíthető. Hozzáadják salátákhoz (például tengeri káposztához vagy fehér édes káposztához), lepényekbe, húsételekbe, sütéshez, szószokat és kompótokat is készítenek belőle. Persze a legjobb nem feldolgozott állapotában enni: így minden hasznos anyag megőrződik benne, amelyek többek között az irritációkat és fertőzéseket gátolják, és szintén emelik a „jó koleszterin” szintjét. A legkönnyebb recept áfonyából – a gyümölcs bogyóit össze kell keverni cukorral és krémes túróval. Pompás étel!
Hurma (égiszilva, datolyaszilva, kakiszilva, kákó – japán). A hurma párosítja a legjobb zöldségek előnyeit és a yümölcsök telített édességét. A C-vitaminon és a rostanyagon kívül sok benne a kálium és magnézium, melyek
hasznosak a szívnek, karotin a szemnek, és likopin, amelyik a legerősebb, természetes rák elleni harcosnak számít. Enni önmagában is lehet vagy zöld saláták gyümölcs kiegészítőjeként és húsos raguba (ekkor a húsát pürésítik),
különböző étvágygerjesztő előételbe és természetesen édes süteményekbe és kompótokba. A legérdekesebbek a tejes turmixok hurmával: botmixerrel keverjük el a héjától és magjától megtisztított gyümölcsöt két kanál fagylalttal és tejjel – édes és finom italt kaptunk. Megjegyzendő, hogy csak tejjel tudja szervezetünk teljes értékűen feldolgozni a hurmában lévő karotint (likopin – vörös karotin).
Gesztenye. Csak nagyon rövid ideig kapható az élelmiszer piacokon – általában októbertől decemberig találhatjuk meg, azaz igyekezzünk idejében beszerezni. A gesztenyében sok a fehérje, és ami fontosabb, zsírsavak, amelyek segítik az agy és a szív- és érrendszer normális működését. Sőt egyes kutatások kiderítették, hogy eme anyagok nagyfokú használata javítja a gondolkodás folyamatát és az ember idegrendszerét teljes mértékben rendbe hozza. Ráadásul a gesztenyék íze kitűnő – édeskés és egy kissé olajos. De nem „gej”, úgyhogy ezek a gesztenye szemek kitűnően illenek a salátákhoz és húsos ragukhoz, valamint egyszerűen nassolásnak.
Vérnarancs. Mint bármelyik citrusféle, a vérnarancs is nagy C-vitamin tartalékkal és édeskés vagy savanykás ízzel
dicsekedhet. A közönséges narancstól megkülönbözteti az a ragyogó vörös színe, és emlékeznek, miért fontosak
még a ragyogó élénk színek? Ha nem, a reteknél elolvashatják újra. Egyébként meg egyszerűen szép – a
narancsgerezdeket és egy kevés kifacsart levet adjanak hozzá bármely zöld salátához, húsételhez vagy halhoz (a
gerezdeket egyszerűen ki lehet rakni a húshoz a tányérra). A szilveszteri asztalon ez a díszítés igen szép és
időszerű.

