Ma az Európai Parlament plenáris ülésen Strasbourgban szavazott magyar európai parlamenti képviselő, Herczog Edit jelentéséről, így törvényerőre emelkednek a gyorsinternet-elérést szolgáló változtatások.
Herczog Edit szerint a jelentésében vallott célok – bár nagy ugrásnak számítanak a jelenlegi helyzethez képest – csak az éppen elfogadható minimumot jelentik. A technológiai fejlődés üteme, az internetre épülő gazdaság térnyerése ugyanis ma még nehezen elképzelhető változásokat tartogat.
A Herczog-jelentésben megfogalmazott javaslatok értelmében a gyorsinternet-hozzáférést biztosító hálózatok kiépítése az eddiginél gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé válik – márpedig egyelőre a hálózatfejlesztés az internet terjedésének gyenge pontja. Az új szabályozás értelmében az energetikai, távközlési és közlekedési hálózatok fejlesztését össze kel hangolni, kihasználva a már meglévő és a tervezett infrastruktúrában rejlő szinergia-lehetőségeket.
Az informatikai és kommunikációs technológiák adják az Európai Unió bruttó össztermékének 4,5 százalékát, az éves termelékenység-javulás egyötödét. Ezek az arányok ráadásul tartósan növekedni fognak. A modern technológiáktól elzárt területek, térségek tartósan leszakadhatnak – figyelmeztet a képviselő.
Herczog Edit szerint a vidékfejlesztés leghatékonyabb módja, ha a szélessávú internet eljut minden faluba. Nélkül ugyanis hamar másodrangú állampolgárokká válhatnak a vidéken élők. Nem csupán az álláskeresés és a munkához jutás, de a tanulás és az ügyintézés, az állampolgári jogok gyakorlása is nagyon nehéz korszerű internet-csatlakozás híján.
Konzultáció kezdődik a teljes szélessávú internet-lefedettség megteremtése végett
Csaknem 500 olyan település található hazánkban, amelynek még nincs meg a szélessávú interneteléréshez szükséges alapinfrastruktúrája. A kormány ezért konzultációt kezdeményez az elektronikus hírközlési piac szereplőivel és a szakmai szervezetekkel az érintett települések körzethálózati ellátottságáról és a szolgáltatók fejlesztési terveiről.
Az Európai Unió Digitális Menetrendje követelményként fogalmazta meg ugyanis, hogy 2020-ra 100%-os lefedettséggel legalább 30 Mb/mp és 50%-os lefedettséggel legalább 100 Mb/mp-s internet-hozzáférés álljon az uniós polgárok rendelkezésére. A magyar infokommunikációs stratégia legfőbb céljai közé tartozik a versenyképesség és az esélyegyenlőség növeléséhez, a színvonalas oktatáshoz és kutatáshoz, a munkavállaláshoz és -végzéshez, valamint a korszerű és gazdaságos közigazgatáshoz nélkülözhetetlen digitális infrastruktúra megteremtése.
A kormány arra törekszik, hogy Magyarország már 2018 végére megfeleljen a közösségi követelményeknek, és ezzel az Európai Unió élvonalába léphessen. Mindehhez szükséges, hogy a nagy kapacitású infokommunikációs hálózati infrastruktúra az ország egész területén kiépüljön.
Evégett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mától május 5-ig konzultál az elektronikus hírközlési piac szereplőivel és az érintett szakmai szervezetekkel. A rendelkezésre álló adatok szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása” című pályázatának lezárása után is maradt 498 olyan hazai település, amelynek körzethálózati összeköttetése nem megoldott. A szakmai eszmecseréken a szaktárca az érintett települések körzethálózati ellátottságáról és a szolgáltatók kapcsolódó fejlesztési terveiről kér tájékoztatást.
Az országos tudakozó új száma 11800
A tavaly novemberben egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatáselemek nyújtására kiírt pályázat lezárásaként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egész ország területére kiterjedően az Invitelt bízta meg az országos belföldi tudakozó-szolgáltatással. David McGowan, az Invitel vezérigazgatója kijelentette: a társaság felkészült arra, hogy az egész országból fogadja, és kiemelkedő színvonalon szolgálja ki a beérkező hívásokat, információigényeket.
Az európai uniós egységesítési törekvéseknek megfelelően az NMHH korábbi rendeletében határozott az új telefonos tudakozószámok bevezetéséről. A kiemelten fontos, ezért az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatáselemek részét képező országos belföldi tudakozó szolgáltatás számára a Hatóság a 11800-as telefonszámot jelölte ki, amely az idén nyártól áll valamennyi vezetékes- és mobiltelefon-előfizető rendelkezésére.
Megkezdődött a hazai automatikus közúti segélyhívó rendszer kiépítése
Utolsó fázisába ért az eCall segélyhívó-rendszer próbája, amely közúti baleset esetén automatikusan riasztja a mentőket a helyszín GPS-koordinátáinak megadásával. Az Európai Parlament döntése értelmében 2015 októberétől az új autókba kötelező beépíteni az eCall-t.
Az új megoldás magyarországi tesztelésével megbízott Best Way Traffic Kft. a munka újabb szakaszát kezdi meg a közreműködő szolgáltatók és a bevetésirányítási szervezetek részvételével.
Az eCall rendszer a járműbe épített, folyamatos készenlétben álló intelligens egység, amely baleset esetén automatikusan tárcsázza a segélyhívó számot. Így a járművezető eszméletvesztése esetén is idejében megérkezhet a segítség, hiszen a balesetet követően a rendszer elküldi a pontos GPS-koordinátákat a központnak. Ezt követően a diszpécser meggyőződik a vészhelyzet valódiságáról, megpróbál az esemény részleteiről további információkat keresni és végül továbbítja az üzenetet az illetékes szerveknek.
Tavaly az Európai Unió közlekedési és idegenforgalmi bizottságának HeERO nevű kezdeményezése alapján kilenc ország részvételével próbálták ki az automatikus segélyhívó rendszert. Magyarországon a Best Way Traffic Kft. végezte a tesztelést. Az Európai Parlament döntése szerint 2015. október 1-jétől az Európai Unió minden országában működnie kell az eCall segélyhívó rendszernek.
