Az 1864-től évente tartott összejöveteleken, a Széchenyi-lakomákon elhangzott egy-egy emlékbeszéd is. Az 1944-ig terjedő évekből hetvenkilenc szónoklat maradt fenn, amelyet az Akadémiai Kiadó munkatársai kötetbe gyűjtöttek a Széchenyi-emlékév tiszteletére. A kötet tanulságos betekintést nyújt Magyarország történelmébe, tehát nem csupán Széchenyiről szól. A politikai és szellemi élet egy-egy vezető személyiségének beszéde méltatja a nagy államférfi érdemeit, ugyanakkor számba veszi az időszerű feladatokat is.
A sok érdekesség mellett a könyv átfogó képet ad retorikus hagyományainkról, arról a fennkölt stílusról, amely időről időre átalakult. Az írások, illetve szónoklatok két korszakot jellemeznek: az első világháborúig terjedő időszakot, illetve a két világégés közötti éveket. Az utolsó serlegbeszéd Apponyi Györgyé volt, amelyet a gróf 1944. január 30-án mondott el, és jó érzékkel figyelmeztetett a hazánkra leselkedő veszélyekre.
A szónokok névsora érthetővé teszi, hogy a beszédek olvasói sajátos korrajzra számíthatnak. A neves közszereplők, a többi között Jókai Mór, Wekerle Sándor, Zichy Géza méltatják a reformok, a haladás fontosságát, az egyesületek, nemzeti intézmények létrejöttét, és figyelmeztetnek például a túlzott nacionalizmus esetleges következményeire is.
A kötetet, amely a Széchenyi-kultusz történetének gazdag, több korszakon átívelő forrásgyűjteménye, egyaránt kedvtelve forgathatja a tudományos kutató és a nagyközönség. A kiadvány – az MTA támogatásával – az Akadémiai Kiadó és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közös gondozásában készült, különleges illusztrációit pedig a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre.
Az előszót Gergely András írta. A bevezető tanulmány szerzője és a jegyzeteket készítette: Anka László. A kísérő tanulmányt Körmendy Kinga. Ára: 5600 Ft.
