Az előző évek gyakorlatához hasonlóan, Gulyás Gábornemzeti biztos nyilvános pályázatot írt ki, amelyre húsz pályamű érkezett be. A nyolctagú szakmai zsűri (Boros Géza, Ferencz István, Finta József, Markó Balázs, Nagy Tamás, Pásztor Erika Katalina, Sáros László György) Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályaművek megvalósítását javasolta. A kiállítás kivitelezéséhez a nemzeti biztosJakab Csaba ésMárton László Attila kurátorokat javasolta.
Az előkészületekről a szervezők Szentendrén, a Régi Művésztelep Galériájában számoltak be a sajtó munkatársainak. Ez alkalommal mutatták be Kunkovács László Ősépítmények című fekete-fehér fotóit is, amelyeken a népi építészet legérdekesebb alkotásai szerepelnek. Ezt az anyagot szintén kiállítják a velencei tárlaton. Az utazó fotográfus ezerszámra készített gyönyörű felvételeket a legkülönösebb paraszti építményekről, a népi találékonyságról és a praktikus megoldásokról. Ősépítmények című albuma a Velencei Biennáléra jelenik meg. Tavaly adták ki Képet adok és Pásztoremberek című köteteit eurázsiai kalandozásairól. Lelkesen örökítette meg a jelen és a jövő nemzedékei számára a már nem folytatott, lassan kihaló régi építkezési gyakorlatot.
Megtekinthettük a bemutatón az építész szakos hallgatók munkáit is, mintegy negyven modellt és azok tervrajzait. A diákoktól negyvenhárom pályamű érkezett. A nyertes egyetemisták – Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István – Szakállszárító című közös alkotásukat meg is építhetik a magyar pavilonban. A „szakállszárító” humorral elnevezett, fedett, ülőhelyekkel felszerelt, de ideiglenes tartózkodása berendezett helyiség. Eredetileg a kapuőrségnek szolgált, ma közösségi tér. A magyar néprajz egyik fontos hagyományát használták fel hozzá, a kalákában építkezést. A mai tervezés a használattól már nem is kissé elszakadt.
A kiállításon a kurátorok az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be. Koncepciójuk a 2010-i BorderLINE Architecture és a 2012-i Spacemaker témákhoz kapcsolódik, ám sajátos építési gyakorlattal. A látogatók bekapcsolódhatnak az építésbe a pavilonban rendelkezésre álló facsipeszek feltűzésével. A kurátorok remélik, hogy a több százezernyi facsipesz a tárlat emblémájává válhat, és elárasztja egész Velencét. Június 10-től minden látogatót megajándékoznak csipeszekkel, hogy folytassa az építkezést, valamint filctollal üzenhet a világnak e tárgyban.
A magyar költségvetés az idén 64,8 millió forintot bocsátott rendelkezésre a kiállítás megvalósításához. Nemcsak a magyar pavilonban, hanem alternatív helyeken is rendeznek kiállításokat, előtte azonban fölújítják a Velence történelmi belterületén Giardini-kert területén elterülő közkert padjait.
