Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51%-a véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszicho-szociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.

Ezen az áldatlan állapoton kíván most változtatni az Európai Munkásvédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában (haznkban a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve) „Egészséges Munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányba kezd. A vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az „európai helyes gyakorlat díjat”.

A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültség, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai dominálnak az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.

A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő igények, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki. Forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.

Az Európai Munkásvédelmi Ügynökség 36 ezer vállalkozás megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munka-baleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28%-át, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig csaknem 1,1 milliót érinthet közvetlenül.

A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet. Az ügynökség által megkérdezett dolgozók 51%-a szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4 pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszicho-szociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.

A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50–60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.

Az Európai Unióban a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordítják a munkáltatók és az állam a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve megállapítható: ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint (azaz kb. a 4-es metró árával azonos érték) a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.

A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és szociális partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést kívánó kollektív (nemcsak munkásvédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban vette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a munkásvédelmi zörvénybe integrálta.

A munkahelyi stressz érzékeny témáját – egyre növekvő mértékű jelenléte és költségei ellenére – még mindig számtalan félreértés övezi. Az Európai Munkásvédelmi Ügynökség szerint a munkáltatók több mint 40%-a gondolja úgy, hogy a pszicho-szociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké.

Az Európai Munkásvédelmi Ügynökség meghirdeti az Európai Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet a munkásvédelem szempontjából példamutató vállalatok nyerhetnek el. A pályázaton részt vehet az Európai Unió tagállamaiban működő bármely munkáltató; a pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell feltüntetni.

A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkásvédelmi Ügynökség értékeli két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztót 2015 áprilisában tartják a soros EU elnökségi országban, amely akkor Lettország lesz.

Az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampány két évig fog tartani, változatos programokkal (képzések, konferenciák és műhelyfoglalkozások, plakát-, film- és fotópályázatok, vetélkedők, javaslattételi rendszerek, reklámkampányok és sajtókonferenciák). A Kampányútmutató, és az „Egészséges munkahelyek” kampány weboldalon keresztül 25 nyelven tölthető le a hivatalos kampányanyag.