Nigel Farage-zsal és Marine Le Pennel állítja egy sorba Orbán Viktort az európai populista vezéreket bemutató cikkében a müncheni Süddeutsche Zeitung. Megállapítja: az áprilisi választási győzelem birtokában a miniszterelnök folytathatja az ország átalakítását, még inkább központosíthatja a hatalmat és kitarthat a nemzeti-konzervatív populizmus mellett. Számára olyan, egyszerű fogalmak kínálnak kapaszkodót, mint a család, otthon, hit, rend, nemzet, és ha az az érdeke, akkor az EU vezetőit támadja.
Az államháztartás rendbetételéhez felemelte a multik adóját. Huszonöt éve van jelen a politikában, gondolkodására leginkább az a jellemző, amikor 2002-ben képtelen volt felfogni a vereséget és kiadta a jelszót: a haza nem lehet ellenzékben. Azóta is ez vezérli: aki őt bírálja, az hazaáruló és nem ismeri a népet. A politikai ellenfelet ördögnek állítja be, lejáratja vagy figyelmen kívül hagyja. 2010 óta többször átírta az alkotmányt, szigorú médiatörvényt hajszolt keresztül és minden fontos állami tisztségbe saját híveit ültette.
Ebben a légkörben szárnyalnak a még radikálisabb erők, értsd: a Jobbik. Orbán Viktort, Magyarország erős emberét azonban szemmel láthatólag nem zavarja, hogy igencsak rossz a kép külföldön az országról, és hogy művészek „Orbánisztánról” beszélnek. Meg van győződve arról, hogy csakis ő szólhat a nép nevében.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!
