Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája a 2012-i ivási szokásokat vette alapul, valamint foglalkozott mind a 194 tagországában ennek egészségügyi és rendőrségi következményeivel is.
A világon a tizenöt évesnél idősebb lakosság átlagban évi6,2 litertiszta alkoholt fogyaszt, azaz napi 13,5 grammot. Ugyanez a hazai korosztály ennek éppen a kétszeresét, akárcsak Ukrajnában, Oroszországban és Belarussziában (Fehéroroszországban). A nyugat-európaiak szintén elég sokat isznak, főleg északon, ám lényegesen kevesebbet. Az alkohol társadalmi és gazdasági következményei érintik az egészségügyet, a munkanélküliséget és a vele járó szociális kiadásokat. Úgy tűnik föl, a költségek csupán 9–24 százalékának van köze az alkoholfogyasztáshoz, de az anyagi kár tetemesebb, ha beleszámítjuk a közúti baleseteket, a bűnözést, a halálozásokat vagy a csökkent munkaképességűeket.
Az alkoholfogyasztás mértéke függ a történelmi hagyományoktól, a gazdasági fejlettségtől, a szeszesitalok hozzáférhetőségétől, az ivási mintáktól és az italok minőségétől. A túlzott alkoholfogyasztás mintegy kétszáz fajta betegséget okoz: függőség, májzsugor, rák és sebesülések… Az alkoholisták könnyebben kapnak meg bizonyos fertőző betegségeket: tbc-, HIV/AIDS-fertőzést.
Az adatok nem tartalmazzák az illegálisan készített italokat. Nálunk ez az egész fogyasztásnak mintegy felére rúghat:
2012-ben 3,3 millió ember halt meg alkoholmérgezésben! Kétszer annyi férfi, mint nő. 2012-ben ivási szokásaik miatt 139 millióan váltak munkanélkülivé – legtöbbjük az európai régióban. Az italozás mérhetetlen terhet ró az egészségügyre és a társadalomra.
Az Egészségügyi Világszervezet tagállamaiban 2008-hoz képest 2012-re szigorították az autóvezetőknél a véralkoholszintet, bár regionálisan és sok országban még nagyon keveset tettek az alkoholfogyasztás korlátozásáért.
