…igaz, aki birtokolni szeretné őket, az vaskos pénztárcával (jól föltöltött bankkártyával) menjen a boltba, mivel ma
még prémiumkategóriás újdonságok. Ezt Stark István, a Panasonic South-East Europe Kft. vezérigazgatója is
megerősíti, és emlékezteti a tudósítót a plazmatévé (h)őskorára, amikor az egyik nemzetközi szakbolthálózat
nyeremény személyutóval csábította a közönséget tévévásárlásra. Miként lenni szokott, a technika, a gyártás
elképesztően gyors fejlődése nem ismer időkorlátot az új és legújabb technológiák széles körű elterjesztésében. A
kérdésre, hogy így lesz-e a térhatású (3D) tévékészülékek esetében is, Stark meggyőződéssel mondja az igent,
majd hozzáteszi: a korszakos árcsökkenésre azonban még egy kicsit várni kell. Aztán meghökkentő bejelentéssel
folytatja: a márka NeoPDP-technológiás, full HD 3D televízióit, a jól ismert Viera-plazmák VT20 és GT20 sorozatjelű példányait nagyon rövid idő alatt elkapkodták az újdonságok megszállottai. Azok, akik az elsők között szerették volna otthonukba vinni a mozikból már ismert 3D-s világot.
A szaksajtó, miközben dicsérettel és elismeréssel ír a Panasonic (és vetélytársai) fejlesztési igyekezetéről, arra figyelmeztet, hogy ma még meglehetősen szegényes – Stark István találó megfogalmazása szerint – az Avatar-minőséget és -élményt kínáló, hazavihető tartalom. A rendszeres 3D-s tévéműsor-sugárzás egyelőre még a világ működőbb felében is ritkaság. Egyéb tartalmakból, játékokból sincs elkényeztető választék. Mit tehet ilyen esetben az a gyártó, amelyik képes és kész a térhatású megjelenítők akár nagy tömegű gyártására is? A kérdésre a vezérigazgató ekként válaszol: a Panasonic a tartalomkészítés műszaki hátterét is megteremtette azzal, hogy piacra dobta a világ első, az átlagos használóknak (tehát kereskedelmi forgalomba) szánt 3D-kameráját. A HDC SDT750 jelű kamkoder is látható, tapintható, kipróbálható volt a Panasonic őszi partnernapján. A felvevő 3D-adaptere (ikerobjektív haszanálatával) egyszerre rögzíti a bal és a jobb szem által látott képet, ami álló vagy mozgóképként lejátszható az imént említett tévékészülékekkel.
Igaz, nem amatőrfilmet, hanem mozikban is játszott 3D-s filmből láthatott rövidebb-hosszabb részleteket a
partnernap közönsége, akinek csinos hölgyek bájos mosoly kíséretében osztogatták „az élvezet tárgyát”, azaz a
térhatású élményhez szükséges „aktív záras szemüvegeket”. Elképesztően könnyű, néhány dekás jószág, még az
eleve szemüvegeseknek sem okoz gondot a viselete, jelenlegi méretválasztéka (háromféle) már elfogadható. Jó
tudni, hogy miután aktív eszközről van szó, parányi áramforrása USB-porton keresztül feltölthető, miáltal akár
másfél napig egyfolytában nézhető vele a tévéműsor. (Szemüveggel vagy anélkül? – e kérdést később válaszolja
meg a házigazda Stark István.)
Müller Endre, a Panasonic délkelet-európai kft.-jének marketing termékmenedzsere, a plazma- és lcd-tévék kiváló ismerője a full HD 3D-tévékről tartott előadásában a többi között elmondta, hogy „olyan érzetet keltenek, mintha a néző belépne a képernyőn megjelenő világba”. A varázslat, a 3D-s képminőség titka az a módszer, ahogyan a bal, illetve jobb szemhez eljut a megfelelő látvány a „frame sequential” technológiának köszönhetően. A magyarázat: a két szem külön egy-egy 1920×1080 képpontos (persze tökéletesen nagy felbontású) képet lát, miáltal megszűnnek az előd 3D-rendszerekre jellemző elmosódási és más minőségi panaszok. Az eredmény (a térhatásnak is köszönhetően) éles, tiszta 3D-kép. A Viera-tévék sajátja a pompás feketeszín-visszaadás az ötmillió az egyhez kontrasztarány révén. Szakembereknek sokat mond az is, hogy a 600 hertzes részfélkép-meghajtó, a Panasonic saját, egyedülálló képelemző technológiája minden jelenet mozgásait adatokká alakítja át, és az utóképhatás csökkentésére minden képkockát az eddigieknél rövidebb ideig jelenít meg. Az már csak hab a tortán, hogy a Panasonic-tévék könnyedén csatlakoznak a világhálóra, nem csupán szórakozásra, hanem tájékozódásra (böngészés!) és kommunikációra (Skype, Twitter) is alkalmasak.
És most: szemüveggel vagy anélkül? Nélküle, persze, könnyebb lenne az élet, de egyelőre szükséges jó. A
szakember, Stark István meggyőződése, hogy az évtized közepe táján jelennek meg azok a tévékészülékek, amelyek ugyanolyan képet produkálnak, mint a mostani, csak szemüveggel élvezhető tartalmak. A technológia egyébként kész, léteznek bemutató példányok, csakhogy egyelőre nagyon drága. A sorozatgyártáshoz meg kell teremteni az üzemi hátteret, magyarán: tetemes beruházással gyárat kell építeni az új típusú panelek előállítására. Ahhoz, hogy egy termék megfizetnetővé váljék, milliós sorozatban kell előállítani. Ehhez viszont föl kell mérni a piacot, az igényeket, az egyéb területeken való hasznosítás, használat lehetőségeit. A térhatású képmejelenítést nem sajátíthatja ki magának pusztán a szórakoztató elektronika, a televíziózás. Ilyen készüléknek igen nagy hasznát veheti az egészségügy, az oktatás, a kutatás, az ipar számos területe.
A 3D-s tartalmak lejátszását szolgálja egyébként a Panasonic nemrégiben megjelent DMP-BDT100 jelű, teljesen HD, térhatású Blu-ray Disc lejátszója – hívta föl az Infovilág munkatársának figyelmét cége másik újdonságára Stark
István. A készülék, miként nevéből kiviláglik, (SD-memóriakártyáról is!) full HD-minőségben adja vissza a 3D-videókat, képminősége „mint a moziban”, hála a Re-Master technológiának, kiváló minőségű, 96 kHz-es sourround-
hangot szolgáltat, kompatibílis a vezeték nélküli LAN-nal, miáltal tovább csökkenthető a háziasszonyok rémálma, a kábeldzsungel.
