A bécsi központú Duna Turisztikai Marketingegyesületnek hazánk immár négy évtizede a tagja, és az ezzel járó
feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. bécsi külképviselete látja el. A szervezet nemrég úgy döntött, hogy soron
következő közgyűlését a magyar EU-elnökség „előestéjén” Budapesten tartja. A Nemzetközi Duna-konferenciára
keresztelt esemény egyszersmind áttekinti a dunai hajózással és a folyó menti kerékpározással kapcsolatos
helyzetet, teendőket is.
Aki a napokban megfordul a budapesti belvárosban, a Vörösmarty téri karácsonyi vásáron, bábeli hangzavarba
csöppen. Nincs ez másként nyáron sem, azzal a különbséggel, hogy akkor jóval lengébben lehet öltözni. A számos
nációhoz tartozó vendégek jó része a Duna-parton horgonyt vetett hajókon lakik. Jelenleg is vagy fél tucat tanyázik
belőlük a ringatózó vízen, azaz körülbelül 1200-an lehetnek a nálunk így „megszállt” turisták. Bár a hajókon alszanak
és étkeznek, azért költenek is, tehát idegenforgalmi szempontból érdemes számolni velük.
A Passauból ideereszkedő hajók közül egyelőre csak néhány merészkedik tovább, legfeljebb Mohácsig, hiszen
Szerbia még nem tagja az EU-nak, és Románia is vár még a Schengen-tagságra. Körülményes lenne tehát a
turistáknak a továbbutazás, ám Budapestig is van bőven látnivaló.
A bécsi székhelyű nemzetközi Duna Marketingegyesület és a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében ma kezdődött
eszmecserén – 150 külföldi szakember részvételével – azokat a teendőket veszik számba, amelyek stratégiai
fontossággal bírnak a dunai turizmus szemszögéből.
A konferenciát megelőző tájékoztatón Gerhard Skoff, a Duna Marketingegyesület (Danube Tourist Comission) elnöke
azt fejtegette, hogy a tanácskozásnak különös jelentőséget kölcsönöz a januárban kezdődő magyar EU-elnökség.
Mint mondta, a mostani budapesti konferencia egyszersmind vízválasztó az egyesület életében: az unió nagy
jelentőséget tulajdonít a térség együttműködésének, a Duna-stratégia megvitatásának. (Az egyesület tagországai:
Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, és Románia, továbbá 2007 óta
megfigyelőként Moldova. Bulgária és Ukrajna nem tagja az egyesületnek.)
Philip Weller, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi
vörösiszap-katasztrófa semmilyen negatív következménnyel sem járt a Duna vízminőségét tekintve. A folyó menti
országok egyébként is roppant erőfeszítéseket tettek a múlt időszakban a vízminőség javítása végett – például a
csatornahálózat nagyarányú bővítésével.
Az Első Nemzetközi Duna-konferencián Horváth Gergely, az MT Zrt. vezérigazgatója Gyógyító Magyarország címmel
tartott előadást. A Magyarország turisztikai kínálatát bemutató fejtegetésében a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy
hazánk a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A konferencia következő előadójaként
Mezősi Csilla, a Magyar Turizmus Zrt. egészségturisztikai szakértője azt hangsúlyozta, hogy a Dunán hajóval érkező
utazók akár jobban is kihasználhatnák hazánk egészségturisztikai szolgáltatásait. A nyitóelőadások után tartották meg a többi szakértői prezentációt, hiolnap, december 1-jén pedig azok a témák kerülnek terítékre, amelyek a klímaváltozás és a turizmus összefüggéseit, a Duna vízminőségét és a víz minőségének hatásait, valamint a folyami hajózás fejlődését taglalják.
December 2-án a konferencia részvevői a Duna menti kerékpározási és kirándulási lehetőségeket járják körül. A
kerékpárosutak és szálláslehetőségek bemutatása mellett szó lesz a többi között a kerékpáros turizmus bővítésének problémáitól, a vasfüggöny-tematikus útvonalról, továbbá a kerékpár és más közlekedési eszközök és lehetőségek (pl. katamarán) összekapcsolásáról.
