A belső kereslet továbbra is hanyatlik, így a belföldivendég-forgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is
csökkent. A külföldi vendégek száma 5%-kal nőtt. A vendéglátás nyolchavi eladási forgalma is csupán 97,5%-a volt
az előző év azonos időszakának.
2010. január–szeptemberben 2 millió 682 ezer külföldi vendég 7 millió 569 ezer vendégéjszakát töltött el a
kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma nőtt (5%) a vendégéjszakák számának stagnálása mellett. A
Német- és a Lengyelországból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, az Ausztriából és az Egyesült
Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Olasz-, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében
pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom nagyrészét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-,
négycsillagos egységek) látványos növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a
vendégéjszakák száma 17%-kal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 201
ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek az előző év azonos időszakához mérten. A külföldi vendégek
számának kismértékű emelkedése a Nyugat-, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban
tapasztalható fellendülésnek köszönhető.
A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 76 ezer belföldi vendég 7 millió 811 ezer
vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 2%-kal mérséklődött, az éjszakák száma nem változott az előző év
azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom hattizedét fogadó szállodákban 4%-os növekedés figyelhető
meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból négyet érintett.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 kilenc hónapjában a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve
7%-kal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt
időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 7%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a
kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma 2009 azonos időszakához
képest.
Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek
köszönhetően 5%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. Az idén az Európa kulturális fővárosa címet viselő Pécsett mind
a vendégek, mind a vendégéjszakák száma érezhetően emelkedett (21, valamint 22%-kal). Bár csak minden
negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően több mint
másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
Január–szeptemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák
működtek a legmagasabb, 60%-os szobakihasználtsági aránnyal, a négycsillagos házak 52%-os foglaltságot értek
el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 58%. A magasabb igényeket kielégítő, saját
magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30%-os kihasználtsággal működtek az első kilenc hónapban.
A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 2%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–szeptemberben összesen 179 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállás-díjbevétel 99 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest 2010 kilenc hónapjában kb. 3%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok szeptemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 75%-os foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 19%-os emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 087, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6478 forint volt. Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000–29 900, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000–19 500 forint körül alakult (ami körülbelül 32–106, illetve 14–69 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 6%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíj-bevételek visszaeséséhez.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül szeptemberben 1856 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési
csekket. A belföldi vendégek az év kilenc hónapjában 14,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi
szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 7,9, illetve a belföldi szállásdíjak 37%-ával volt
egyenértékű. Szeptemberben a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya a belföldiektől származó
szállásdíjbevétel 26%-át tette ki.
Kínálati oldalon 2010. szeptember 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2425 volt, ezen
belül a 826 szálloda 50 ezer szobával, a 959 panzió 12 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal,
hogy a szobakapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez viszonyítva 6 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi
kategóriában összességében 4,4 ezerrel kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló,
üdülőház és kemping) száma 640-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő
– vállalkozások a szálláshelyeken szeptemberben közvetlenül nem egészen 30 ezer személyt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.
