A javuló európai konjunktúra serkenti a magyar exportot, a választási gazdaságpolitika következtében növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye, az EU-támogatások csúcsra járatása következtében pedig bővülnek a beruházások is.

Az idei első két hónapban – igaz, jellemzően igen alacsony bázishoz képest – a legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés 7%-kal bővült, ezen belül a kivitel több mint 10%-kal, miközben a belföldi értékesítés – az energiatermelés szokásosnál melegebb időjárás miatti visszaesése következtében – csökkent. Folytatódott a járműipar szárnyalása (+27%) és az elektronikai ipar visszaesése (–8%).

Az építőipari termelés több mint 20%-kal emelkedett, igaz rendkívül kedvező időjárási viszonyok közepette.

A kiskereskedelmi forgalom 6,5%-kal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is 4%-kal nőtt. Több mint 10%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött hazai és külföldi vendégéjszakák száma.

A munkanélküliségi ráta 2014. I. negyedévében az egy évvel azelőtti 11,8%-ról látványosan, 8,3%-ra mérséklődött. A munkanélküliek száma egy év alatt 139 ezerrel csökkent, ami nagyrészt a közfoglalkoztatás választások előtti, 112 ezer fővel történt felduzzasztásának következménye; 1,6%-kal emelkedett azonban a vállalkozásokban foglalkoztatottak száma is.

A bruttó átlagkereset 1,3%-kal, a közmunkások nélkül 6,4%-kal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az I. negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Az idei béremelések a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig csökkenni fog.

Az év hátralevő részében elkerülhetetlen ugyan a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 1% körüli lesz. Így a reáljövedelmek 2% körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 2%-os és a fogyasztás 1,5% körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló mesterséges növelése azonban 2015-ben már valószínűtlen.

A Monetáris Tanács az alacsony kamatok végett vállalja a forint gyengülését. Ugyanakkor e politika gyakorlati hasznát megkérdőjelezi, illetve a fenntarthatóságába vetett gyenge bizalmat tükrözi a regionálisan kiugróan magas magyar kamatfelár, a hosszú lejáratú állampapíroktól megkövetelt magas hozam, s a forint folytatódó gyengülése.

Az MNB legújabb intézkedései a többi között a kereskedelmi bankok állampapír-vásárlását kívánják segíteni. Ennek sikere nagymértékben függ a bankok hajlandóságától. Ugyanez igaz a növekedési hitelprogram enyhülő feltételeire. A bankokkal való valamiféle kiegyezés nélkül továbbra is hiányozni fog a gazdaság dinamizálásának egyik fontos feltétele.

Az államháztartási hiány az I. negyedévben meghaladta az éves előirányzat 70%-át. Bár az időarányost látványosan felülmúló hiány nem kivételes jelenség, ez mindig elkerülhetetlen korrekciókat vetített előre. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3% alatti deficit elérése szinte biztosra vehető.

Tekintettel a még az idén sorra kerülő két választásra és a kormányzat megszorítás-ellenes retorikájára, feltételezhető, hogy ennek terhei közvetlenül az üzleti szférát fogják érinteni, s csak ennek továbbhárítása a lakosságot.