A befejezett lakásépítkezések 2009 eleje óta tapasztalt alakulása a lakásépítés újabb mélypontját valószínűsíti 2010 egészére. A folyamat tartósságára utalnak az építési engedélyek számára vonatkozó statisztikák. Budapesten, ahol az új lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most 6%-os a csökkenés. Az egy évvel ezelőttihez képest a fővárosinál jóval erőteljesebb a visszaesés a megyei jogú városokban (52%), a községekben (49%) és a többi városban (46%). Régiós összehasonlításban Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60%-ot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában.

Az év kilenc hónapjában használatba vett lakások száma a fővárosban esett vissza a legkisebb (31%), illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb mértékben (39%) az egy évvel ezelőttihez képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52%.

Az építtetői kör változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások több mint felét – szintén hasonlóan a tavalyi kilenc hónaphoz – értékesítési céllal építették. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87%-át építőipari vállalkozások építették, 11%-uk lakossági kivitelezésben készült el. (Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79% volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14% a lakossági kivitelezés részesedése.)

Az új lakóépületben létesült lakások 47%-a családi házban, 37%-a többszintes, többlakásos épületben, 9%-a lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya az idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel ezelőttihez képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 m2, 2 négyzetméterrel nagyobb, mint 2009. január–szeptember között.

Az idei kilenc hónapban 1512 lakás szűnt meg, 41%-kal kevesebb, mint tavaly. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44%).

A vizsgált időszakban 553 üdülőegységet építettek, és 375 üdülőépületben 426 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 80%-kal haladja meg a tavalyit, az engedélyezetteké azonban felére esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 78 m2.

A kiadott új építési engedélyek alapján 5628 lakóépület és 3823 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 46, a nem lakóépületeknél 4%-os visszaesés. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 16%-kal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 5, illetve 7%-kal nőtt.