Forrás: facebook, Wikipédia Meghalt Kenedi János, Budapestnek díszpolgára, Magyarországnak erkölcsi mérce, nekem személyes hős – írta Karácsony Gergely a közösségi oldalán.
Budapest főpolgármestere szerint, ha valaki, hát Kenedi János tudta, milyen küzdeni a magyar szabadságért. A rá jellemző szerény bátorsággal mondta fel a diktatúrával kötött társadalmi alkut, egész egyszerűen azért, mert nem volt hajlandó hazudni. Állása nem vagy alig volt hosszú évekig, különleges, intézményen kívüli alakja lett a magyar demokratikus átalakulásnak.
Bibó István temetése volt az első nagy spontán demonstráció ’56 szelleme mellett 1979-ben, a temetésen Illyés Gyula mellett Kenedi János mondott beszédet. Szervezője a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori konferenciának, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban megszervezett illegális konferenciának. Előkészítette Bibó István összes munkáinak kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője.
1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló ún. Kenedi-bizottság vezetője. A rendszerváltozás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült.
Karácsony Gergely szerint „akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már”.
A Wikipédia szerint Kenedi János 1947-ben született, 1966–1968 között a Budapester Rundschau gyakornoka, szerkesztője és filmkritikusa volt. 1967-1968 között a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt. Legmagasabb végzettsége: érettségi. 1969–1970 között a Magvető Könyvkiadónál szerkesztő, később szabadfoglalkozású, majd a Magyar Tudományos Akadémia 1956-os Dokumentációs és Kutató Intézetének kézirattárosa, de közben az illegális demokratikus ellenzék egyik vezető alakja is volt. 1984 óta Szabó Zoltán műveit rendezi sajtó alá.
1988 óta a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1990 óta a Nyilvánosság Klub Ars Scribendi című könyvsorozatának szerkesztője. 1989 óta a Holmi alapító szerkesztője, a 2000 és a Századvég munkatársa. 1990 óta az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2002-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2007-től az állambiztonsági irategyesítés törvényességét értékelő bizottság elnöke volt a bizottság 2010 decemberében történő megszüntetéséig.
