(Forrás: Raskó György közgazdász) 2015-ben az egy főre jutó havi kiadás élelmiszerre kerekítve 20 ezer Ft volt Magyarországon. Azaz egy négytagú család esetében 960 ezer Ft. 2025-ben ez az összeg várhatóan havi 51 ezer Ft lesz, azaz négy főre az idén 2 millió 448 ezer forint. A kiadás növekedés abszolút értékben 1 millió 488 ezer Ft, azaz két és félszeres drágulás 10 év alatt! Ilyent nem produkált egyetlen fejlett ország sem, az Európai Unióban az élelmiszer-árszínvonal emelkedése átlagban még a felét sem érte el.
Az extrán kiugró drágulást az Orbán kormány trükkös adóemelései (kiskereskedelmi adó, NETA, stb.) és az élelmiszerboltokban elefántként való viselkedése, valamint a forint gyengülése együtt okozták, és így a jövedelmekhez képest Európában nálunk a legdrágább az élelmiszer.
Egy négytagú család bolti élelmiszervásárlásai során
2015-ben 168 ezer Ft adót fizetett az államnak.
2024-ben 513,6 ezer Ft adót fizetett, és
2025-ben várhatóan 534,4 ezer Ft-ot fog fizetni.
A növekedés 11 év alatt 318%.
2015-ben egy négytagú, két keresővel rendelkező medián jövedelmű család éves bevételének 23,7%-át fordította élelmiszervásárlásra (szeszes italok és dohány nélkül). 2025-ben az élelmiszervásárlás kiadási tétele a család jövedelmének 29,2%-át teszi ki, azaz az elmúlt évtizedben az élelmiszer nagyon megdrágult a magyar családok számára. Többek között azért, mert az élelmiszerekre rárakódó adóteher nominálértéken számolva egy évtized alatt a 3,2-szeresére nőtt, a nettó jövedelem meg csak a kétszeresére.
A fenti kiadási összegek csak a kiskereskedelmi egységekben (boltokban) történi vásárlásokra vonatkozik. A vendéglátó helyeken történő kiadási tételek nincsenek bent a kalkulációban. Az alattomos megszorító intézkedések sorozata elsősorban az átlagnál kisebb jövedelmű családokat sújtotta drasztikusan. Ez a gyakorlat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban óriásira tágult a rés az alacsony jövedelmű és a gazdag családok életszínvonala között az elmúlt másfél évtizedben, írja Raskó György.
