A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) V. kerületi, Markó utcai épülete 1876-i átadásakor is iskolaépületként szolgált. A már akkor központi fűtésű létesítmény dísztermébe Treffort Ágoston kultuszminiszter felkérésére a kor két kiváló festője, Lotz Károly és tanítványa, Than Mór a klasszikus ókor kultúráját idéző impozáns faliképeket alkotott.

Lotz Károly és Than Mór a 19. századi akadémikus festészet kiemelkedő képviselői voltak. Festményeik több 
középület (pl. Országháza, Opera, Keleti pályaudvar) falait díszítik. Lotz Károly élete alkonyán a Magyar 
Képzőművészeti Egyetem tanára is volt. A Markó utcai Magyar Királyi Állami Főgimnázium otthonának szánt épületet korának legmodernebb színvonalán tervezték, a díszítésére is nagy gondot fordítottak. Díszterme festményeinek elkészítésével a kor két kitűnő, sokat foglalkoztatott művészét bízták meg, s így az épület 1876-i felavatásakor a monumentális pannók már helyükön voltak.

Az átadás óta eltelt csaknem másfél évszázad alatt az épület állapota folyamatosan romlott, végül 2002 
decemberében került a Budapesti Gazdasági Főiskola kezelésébe. Az 1999 óta műemléki védettséget élvező oktatási ntézmény dísztermét – a Kulturális Örökség Hivatalának felügyelete alatt – a BGF részben már akkor restauráltatta. Az időközben a terembe épített színpadot lebontották, és két Lotz-festmény visszahelyezésével helyreállították a helyiség eredeti elrendezését. 

„A Lotz termet díszítő impozáns faliképek, festmények restaurálására az idén írt alá együttműködési szerződést a BGF és az Magyar Képzőművészeti Egyetem. A munkálatok a nyáron kezdődtek és a napokban fejeződtek be” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva a BGF rektora a mai ünnepi eseményen és tárlatvezetésen. Menráth Péter 
professzor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a restaurálást végző csoport 
vezetője a felújításról elmondta: „A képek felületét egyenletes por- és koromréteg borította, hátsó oldaluk is 
szennyezett volt. A restauráláskor eltávolítottuk a szennyeződéseket, valamint az elsárgult lakkrétegeket az 
elváltozott színű átfestésekkel együtt. A vászonhordozó megerősítése után új vakkeretre feszítettük a képeket, végül védő lakkréteggel fedtük a festményeket, így a műalkotások eredeti állapota továbbra is megőrizhető.” Az együttműködés és a restaurálás sikerét az is jelzi, hogy a Lotz-terem Magyarország európai uniós elnöksége alatt 
számos konferencia és esemény helyszínéül szolgálhat majd.

Magyarország legnagyobb, mintegy 20 ezer hallgatót képező főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január elsejétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerő-piac legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei. A BGF küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés és egyéb felsőfokú szakképzés szintjén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási (főiskolai) intézménye legyen. A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010 májusában a Felsőoktatási Minőségi Díj elismerésben részesült a minőségfejlesztésben elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül.