A Kutrowatz fivérek játsszák a 2. magyar rapszódiát.

Még mindig a Kutrowatz-duóról: „bemelegítésként” Brahms Két magyar táncát játszották négykezesként, a 
sajtóesemény zárásaként pedig – a kis számú meghívott nagy gyönyörűségére – fergeteges sikerrel adták elő az 
ünnepelt Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiáját. A krónikás csak feltételezi: a 19. századi magyar zseni valószínűleg ezzel a lendülettel, keménységgel és lágysággal, költői módon és helyenként pusztai vadsággal képzelte el művének kései tolmácsolását. Nagy élmény volt, köszönet érte!

(Liszt csodálatos művének itt felhangzó változatát nem a két Kutrowatz játssza, pusztán illusztrálásként adja közre a szerkesztő.)

Hasonló zenei, képzőművészeti és turisztikai élmények sokasága vár jövőre az Ausztria keleti tartományába, 
Doborojánba (ma Raiding), Liszt Ferenc szülőhelyére, Kismartonba (Eisenstadt), Lókra (Unterfrauenhaid), Lékára 
(Lockenhaus), Felsőlövőre (Oberschützen), mindazokra a helyszínekre látogatókra, akik a maguk módján emlékezni, tisztelegni szeretnének a 19. század zenei zsenijére, szupersztárjára. Ez utóbbi jelzőt erősíti egyébként a szerzői 
joggal védett, napszemüveges Liszt-kép is: a nők bálványaként (is köz)ismert zeneszerző és zongoraművész eredeti, fiatalkori képére (Franz Hanfstaengl műve) illesztettek számítógépes program segítségével egy divatos sötét szemüveget. A Liszt-évforduló ausztriai eseményeinek összefoglaló címe ugyancsak védett szó: Lisztomania. Heine alkotta 1841–42-ben, Liszt Ferenc berlini koncertsorozata idején:

„Micsoda féktelen tapsvihar köszöntötte! Még virágcsokrok is hulltak a lába elé! Igazán ünnepélyes és fennkölt pillanat volt, amint a győztes hadvezér rendíthetetlen lelki nyugalommal állt a virágeső közepette, majd bájos mosollyal az arcán kiválasztott egy piros kaméliát a bokréták egyikéből és a mellére tűzte. Számomra ez a jelenség testesítette meg a Lisztomániát.” 

Mi ez, ha nem a jó másfélszáz esztendővel ezelőtt körülrajongott szupersztárt éltető rajongás leírása?!
Eljöttek Burgenlandból a mai, budapesti sajtótájékoztatóra mindahányan, akik évek óta munkálkodnak a Lisztománia programáradatának a megtervezésében, megszervezésében, összehangolásában. Mindenekelőtt említendő a zongoraművész testvérpár, Eduard és Johannes Kutrowatz, a doborjáni Liszt-fesztivál két intendánsa, dr. Josef Wiedenhofer, a Liszt-fesztivál és dr. Wolfgang Kuzmits, a Kultur-Service Burgenland igazgatója, továbbá Helmut Bieler, a tartományi kormányzat kulturáért (valamint idegenforgalmáért és pénzügyeiért) felelős tanácsnoka. 
Megtisztelte jelenlétével a sajtóeseményt Őexcellenciája dr. Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság 
magyarországi nagykövete, aki emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi osztrák–magyar államfői találkozó egyik napirendi 
pontja a Liszt-bicentenárium volt. Dr. Heinz Fischer, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke január 27-én nyitja 
meg a nagyszabású eseménysorozatot Doborjánban, Liszt Ferenc szülőhelyén. Ott lesz a nyitóeseményen a Liszt–
Wagner-frigyből született Liszt Cosima utódai közül Nike Wagner. Az emlékév kezdetének fénypontja a Kutrowatz 
testvérpár ünnepi hangversenye lesz.

Az egykor nyugat-magyarországi (a történelmi változások folytán kilencven esztendő óta burgenlandi) helység 
Doborján/Raiding gyönyörűen fölújította a magyar zenei zseni szülőházát, és már négy esztendővel ezelőtt 
megépítette (a többi között a 200. évfodulóra gondolván) azt a 600 személyes hangversenytermet, ahol a Liszt-
fesztivál fő eseményei zajlanak majd az évszakoknak megfelelően, négy ciklusban (január 27–30.: zongora, március 
17–20.: zenekari, június 12–26.: dal- és kórusciklus, október 19–23.: ősbemutatók, emlékkoncertek). Ott, a 
szülőfaluban egyébként 140 Liszt-kompozíció hangzik el jövőre. A Lisztomania, 2011 márciusi ciklusában 
hangversenyt ad Leslie Howard ausztrál és Ivo Pogolerich horvát zongoraművész – tudhatták meg a tudósítók 
Johannes Kutrowatztól. A nyári napokon vokális műveket hallhat a közönség, és akkor kezdi meg a Wiener Akademie Orchestra Martin Haselböck vezényletével Liszt Ferenc 13 szimfonikus költeményének az előadását, amit majd az őszi ciklusban folytat. Azokban a napokban kerül sor az ukrán származású Boris Bloch zongoraestjére, valamint Adrian Erödnek (azaz Erőd Adrián), a Bécsi Opera baritonjának dalestjére: Liszt, Kodály, Grieg műveket ad elő Eduard Kutrowatz zongorakíséretével. A doborjáni koncertterem rangos vendége lesz jövő október 22-én az 
argentínai születésű izraeli zongoraművész, Daniel Barenboim is.

Természetesen a programfolyam ezzel korántsem ér véget. A lovagváráról jól ismert Léka (Lockenhaus) ad helyet az ORGELockenhaus orgonafesztiválnak, amelyen Liszt egyházi alkotásai és orgonára írt zeneművei szólalnak meg. Ebben a városkában van Burgenland legnagyobb orgonája! A harmincadik évfordulóját ünneplő lékai kamarazenei fesztivál (Gidon Kremer vezetésével) középpontjában is Liszt áll. A „Mennyország és Haydn” kezdeményezés a kismartoni (eisenstadti) hegyi templomban a látogatók Haydn, Liszt és a modernizmus egybeolvadásának lehetnek majd tanúi – hangzott még el a többi között a mai sajtóeseményen. A Burgenlandi Tartományi Múzeum és a Grazi Művészeti Egyetem Felsőlövőn (Oberschützen) tartja „Az ismeretlen Liszt” című tudományos szimpóziumát. A kismartoni Joseph Haydn Konzervatórium nemzetközi előadásokat és kurzusokat szervez, amelyek koncertekkel zárulnak le. 

Dr. Wolfgang Kuzmits, a Kultur-Service Burgenland igazgatója a Liszt-év látnivalóiról számolt be: „A kiállítások 
együttesen átfogó és bámulatos képet adnak Liszt Ferenc meghatározó életszakaszairól, és bepillantást engednek a zeneszerző csillogó, színes személyiségébe is. Hogy a kiállítások olyan eredeti helyszínekre vezethetőek vissza, vagy olyan helyeken találhatóak, amelyek Liszt életében is meghatározó szerepet játszottak, még érdekesebbé és 
különlegesebbé teszik a tárlatokat. A bel- és külföldről érkező kiállítási darabok sokaságának köszönhetően szinte 
kézzelfoghatóvá válik Liszt varázslatos személyisége”.

Ennek megfelelően a doborjáni/raidingi Liszt-szülőházban a zeneszerző származása és a fenomenális életpálya 
elején álló csodagyermek áll a középpontban. A szomszédos település, Lók (Unterfrauenhaid) plébániatemplomában 
látható kiállítás Liszt keresztelőjét és a születése körül keringő mítoszt dolgozza fel, amelyben állítólag egy 
cigányasszony megjósolta a nagy művész érkezését. A Burgenlandi Tartományi Múzeumban a vezértéma, a 
„Lisztománia” áll a kiállítás középpontjában. A tárlat a magával ragadó színpadi fellépések és az európai 
koncertsorozatok időszakát dolgozza fel, amikor Liszt Ferenc igazi szupersztárrá, a „Lisztománia” valóságos 
fogalommá vált. A kismartoni/eisenstadti Haydn-házban rendezett kiállítás Liszt zenekarvezetői jelentőségét mutatja be a weimari évek alatt, valamint párhuzamot von Liszt Ferenc és Haydn között karnagyi szerepvállalásukat és a zenei életben betöltött úttörő szerepüket illetően. 

Elhangzott még, hogy a Burgenlandi Tartományi Képtár jóvoltából a Lisztomania, 2011 végérvényesen megérkezik a 21. századba: az idén a burgenlandi Oszlopban (Oslip) található Cselley-malomban tartották az eu-art-network szimpóziumot, amikor az Európa számos szögletéből érkezett művészek Liszthez kapcsolódó műveket alkottak. A jubileumi év elején ezek az alkotások a Burgenlandi Tartományi Képtárban láthatók, mielőtt európai turnéra indulnak. Elsőként a Budapest Galériába, ahol március 18-án nyílik meg a „Vivát Liszt” című kiállítás. Budapestről Bayreuthba, Weimarba, Londonba, Velencébe – a világpolgár komponista és művész működési helyeire – viszik tovább a gazdag anyagot.

Megtudhatták a krónikások, hogy Liszttel a gyerekeket is megszólítják a szervezők: gyermekszínház lesz a kulturális 
központban, gyermekkoncertet rendeznek az ORGELockenhaus alkalmával, gyermekkönyv is megjelenik a zseniről.  
A csodagyerek Liszt Ferenc 13 évesen írta első és egyetlen, egyfelvonásos, kétrészes operáját, a „Don Sanche avagy a szerelem kastélya” című daljátékot; ennek kottája ugyancsak megjelenik az emlékévben, miként a Bécsi Akadémia jubileumi cd-je, az Osztrák Pénzverde ezüst Liszt-emlékérméje. A szülőföld, az egykori Nyugat-Magyarország, ma Várvidék, azaz Burgenland Liszt-borokkal és -párlatokkal is népszerűsíti a nagy magyar zeneszerzőt és zongoravirtuózt. 

Miután a Liszt-év a kulturális turizmusnak is nagy eseménye, Burgenland szeretné mindenképpen kihasználni az alkalmat arra, hogy még szélesebb körben népszerűsítse a látnivalókban, üdülési attrakciókban kétségkívül gazdag tartományt. Helmut Bieler, a kismartoni kormányzat kulturáért és turisztikáért is felelős tanácsnoka az Infovilág tudósítójának érdeklődésére elmondta, hogy a tartományi idegenforgalmi szervezetek, vállalatok jó ideje 
elkészítették Liszt-ajánlataikat. A csomagokban a szellemi feltöltődést kiegészítik az üdülési, rekreációs ajánlatok. A 
Blaguss utazási iroda és autóbusz-közlekedési vállalat (az osztrák–magyar közeledés egyik úttörője) 
országhatárokon átnyúló programokat állított össze. A burgenlandi Liszt-bicentenárium szervezői helyesnek tartnák, 
ha a magyar idegenforgalommal közösen tudnának programokat kínálni harmadik országok turistái, főleg azok 
számára, akiknek csak néhány napjuk van arra, hogy megismerjék Európának ezt a különösen szép és romantikus, 
kutúratörténeti emlékekben kiemelkedően gazdag táját, Pannóniát.