Különleges és fontos programnak nevezte a Lendület pályázatot Lovász László, mert remény szerint a segítségével itthon lehet tartani, haza lehet hívni a legkiválóbb fiatal magyar kutatókat, és számukra egyedülálló kutatási lehetőségek teremthetők. A Tudományos Akadémia nemrég megválasztott új elnöke elmondta: 800 millió forintot bocsátanak a 18 díjazott fiatal kutató rendelkezésére. Az ifjú tudósok a pénzből önálló kutatócsoportot alapíthatnak az MTA kutatóintézeteiben és az egyetemeken. Örvendetes, hogy három hölgy is eredményesen pályázott, így a lendületes kutatónők száma immár kilencre bővült. A pályázat nyertesei közül többen külföldről térnek haza, hogy ígéretes tudományos munkájukat itthon folytassák.
A Lendület programot öt évvel ezelőtt alapította az MTA minap leköszönt elnöke, Pálinkás József azzal a céllal, hogy ezzel a kutatás-finanszírozási formával is emelkedjék a hazai tudomány kultúrájának színvonala, ami és az egész magyar tudományos élet felpezsdítéséhez is hozzájárul. Az öt évvel ezelőttihez képest megtöbbszöröződött a Lendület-csoportok támogatására fordítható összeg, s a mostani újabb 18 fiatal kutatóval együtt az Akadémiának összesen 97 világszínvonalú eredményeket ígérő hazai kutatócsoport létrejötte köszönhető.
Lovász László Akadémia-elnök a mai eseményt a magyar tudomány seregszemléjének nevezte, ami az elérendő ígéretes eredményeket is megelőlegezi. Az akadémiai elnök szerint kulcsfontosságú, hogy megmaradjanak az eddigi garanciák, vagyis a szigorú monitoring, a program társadalmi hasznosságát hangsúlyozó kommunikáció, illetve a fenntarthatóság feltételei.
A 2014-ben beérkezett 82 pályázatot két szakaszban értékelték. Az érvényes pályázatokról egyenként legalább három, az MTA elnöke által felkért szakember készített bírálatot. A szöveges értékelésben a bírálónak nyilatkoznia kellett arról, hogy támogatásra javasolja-e a pályázatot, és reálisnak tartja-e a kért támogatási összeget.
A nyertes pályázók eredményeit és támogatásuk feltételeit az ötéves program ideje alatt is folyamatosan értékelik majd.
Az MTA 18 új lendületes kutatója közül nyolcan most térnek haza külföldről, és a nyertes pályázók között egy olaszországi születésű asztrofizikus is van, aki Ausztráliából érkezik Magyarországra. Az idén a befogadó intézmények arányában egyensúly mutatkozik, hiszen kilenc-kilenc kutatócsoport lát munkához akadémiai, illetve egyetemi intézményekben. A két legfiatalabb új lendületes kutatócsoport-vezető még nem töltötte be harmincadik életévét. A győztes pályázók közül öten fizikusok, a további „felállás”: négy kutatóorvos, négy biológus és két kémikus. A természettudósok mellett két bölcsész is a program támogatásával folytathatja kutatásait, a társadalomtudományokat pedig egy fiatal jogtudós képviseli.
A LENDÜLET ÚJ KUTATÓCSOPORT-VEZETŐI
A minden valódi sejtmaggal rendelkező sejtre jellemző lebontó folyamatot, az autofágiát tanulmányozza Juhász Gábor (38) biológus kutatócsoportjával az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
Nagy Csongor István (35) jogtudósként a világ föderális piacait vizsgálja összehasonlító és gazdasági szempontból. A nemzetközi magán- és gazdasági jog, valamint a versenyjog szakértője súlyos hiányosságnak tartja, hogy bár a világ föderális piacai ugyanazokkal a jogi problémákkal szembesülnek, és bíróságaiknak gyakran ugyanolyan ügyekben kell dönteniük, ezek a rendszerek mindeddig elszigetelve fejlődtek, és nagyon keveset tanultak egymástól.
Az Egyesült Államokból nyolcéves távollét után hazaérkező Than Nándor Gábor (42) orvos a szülészeti kórképek patológiás folyamatait vizsgálja. A vezetésével az MTA Természettudományi Kutatóközpontban megalakuló munkacsoport célja a vetélések és szülészeti kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak zavarainak felderítése és leírása.
Kiss Farkas Gábor (39) irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját.
Dombi Péter (38) az ultragyors lézerfizika nemzetközileg ismert kutatója, aki Németországból, a müncheni a Max Planck Kvantumoptikai Intézetből tér haza az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontba. Célja a nanooptikai, nanofizikai kölcsönhatási folyamatok vizsgálata.
Hegyi Péter (42) gasztroenterológus, a Szegedi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora a Lendület program keretében a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja. Célja olyan gyógyszer-támadáspontok azonosítása, amelyek révén meggátolható a gyulladás kialakulása, illetve csökkenthető a kórfolyamat súlyossága.
Szilágyi Róbert Károly (43) vegyész a lágy és kemény anyagok molekuláris szerkezeti kémiájával foglalkozik. A Montanai Állami Egyetemről hazatérő tudós a Pannon Egyetemen létrehozandó lendületes kutatócsoportjával olyan új anyagok felfedezéséhez kíván hozzájárulni, amelyek kulcsfontosságú elemeivé válhatnak a jövő technológiáinak és a szintetikus kémiai átalakításoknak.
Bárány Attila Pál (43) történész a középkori Magyarország európai politikai szerepét és dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét vizsgálja a Lendület program támogatásával. A kutató azt reméli, eredményeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a Magyar Királyság emlékezete („memoriae Hungariae”) szerves részévé váljon a nemzeti kollektív emlékezetnek és a nemzeti kulturális örökségnek.
Győrffy Balázs (39) orvos az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakítandó Lendület-kutatócsoportjával olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése.
Honnan származnak a világunkat – és benne az emberi szervezetet – felépítő anyagok? E kérdés megválaszolását segítik elő az Ausztráliából érkező Maria Lugaro (43) kutatásai. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban kutatócsoportot alakító asztrofizikus a csillagokban zajló nukleáris folyamatokat elemzi.
Dosztányi Zsuzsanna (45) biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A Lendület program keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén alakít önálló kutatócsoportot. Célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata.
A modern technológiában mind nagyobb teret hódító multifunkcionális anyagok optikai tulajdonságait tanulmányozza az Augsburgi Egyetemről hazatérő Kézsmárki István (38). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen önálló kutatócsoportot alapító fizikus az információtárolás és az optikai kommunikáció eszköztárában új utakat nyitó magnetoelektromos anyagokat, valamint az orvosi diagnosztikában és képalkotásban felhasználható mágneses nanorészecskéket vizsgálja.
Janáky Csaba (29) vegyész a Szegedi Tudományegyetemen folytathatja az Egyesült Államokban megkezdett, a napenergia kiaknázását elősegítő kutatásait. Olyan szervetlen félvezetőkön és szerves vezető polimereken alapuló, összetett anyagokat vizsgál, amelyekből a szén-dioxid napfény segítségével történő átalakításával közvetlenül állíthatók elő tüzelőanyagok.
Jakus Zoltán (36) kutatóorvos a nyirokrendszer fejlődésbiológiáját tanulmányozza. A kutató munkatársaival feltárta, hogy a magzati időszakban a tüdő nyirokerei kritikus szerepet játszanak a tüdő tágulékonyságának kialakításában, ezáltal jelentősen hozzájárulnak a légutak megnyílásához és az első légvétel sikerességéhez.
Kóspál Ágnes (33) fizikus, csillagász Hollandiában, a Leideni Egyetemen és az Európai Űrügynökségnél töltött kutatóévei után tér haza. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban felállítandó kutatócsoportja a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli korongok szerkezetét.
A soksejtű gombák evolúciójának hátterében meghúzódó biológiai folyamatokat vizsgálja bioinformatikai, filogenetikai és genomikai technikákkal Nagy László (29). Az Egyesült Államokból hazatérő biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban arra keresi a választ, honnan erednek a komplex struktúrák evolúciójában szerepet játszó gének.
Tapasztó Levente (34) fizikus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alapítandó kutatócsoportjával olyan új fizikai jelenségek feltárását tűzi ki célul, amelyek új alkalmazási lehetőségeket kínálnak az ultragyors és ultra-kisfogyasztású nanoelektronikai eszközök területén. Kutatásainak fókuszpontjában a speciális szerkezetű, mindössze egy atom vastagságú anyagok állnak, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük.
Bay Péter (37) biokémikus, a Debreceni Egyetem docense kísérletes onkológiával, a tumorok anyagcseréjével, valamint a mikrobiom, az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok alkotta rendszer kutatásával foglalkozik. A Lendület program keretében a mikrobiom, az emberi szervezet, valamint a tumorok közötti kölcsönhatásokat tervezi vizsgálni, ugyanis a mikroflóra összetétele szorosan összefügg a szervezet metabolikus egyensúlyával.
