Hagyományosan és normálisan ilyen idő tájt hűvösnek kellene lennie, és legalább havas esőnek, hogy észbe kapjon a közönség: a boltok polcain sorakozó mikulások, szaloncukrok és mindenféle csábító csokifigurák nem dísznek vannak, hanem azért, hogy megvegyék őket. Sánta elnök szavaiból kiderült a mai sajtóeseményen, hogy nem
pusztán az időjárás, sokkal inkább a gazdasági és pénzügyi válság miatt fáj(t) az édességgyártók feje. Két évvel ezelőtt, amikor csak sejtettük, hogy baj lesz, még 943 tonna évvégi szeonális édesség fogyott, tavaly viszont csaknem negyedével kevesebb, mindössze 726 tonna.
Jó hír azonban, hogy a népesség mindinkább előnyben részesíti a valódi csokoládéból készült termékeket. Nem úgy, mint 2000-es évek elején (amikor a propaganda szerint „rosszabbul éltünk”), mikor is a gyenge (élvezeti) minőségű bevonómasszás produktumok fogytak inkább. Az ízlés csak 2007-ben változott, tavaly már 487 tonna csokoládémikulás és hasonló figura fogyott, a többi bevonómassza-termék volt. (A csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj; a tejbevonóból, azaz kakaópor-masszából készült termékek esetén a kakaóvajat jóval olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Mielőtt még bárki is gyanakodni kezdene, ide írjuk: a kakaós masszából gyártott figurák is megfelelnek a szigorú élelmiszeripari követelménynek, csupán élvezeti értékük kisebb a csokoládénál.) A szakember tanácsa: vásárláskor mindig olvassuk el a termék címkéjét, hogy megállapíthassuk: valódi csokoládé-e vagy pusztán kakaós massza-e az alapanyaga. A másik tanács, és ezt nem az elnök mondta: még ha mostanában politikai hangulatkeltés miatt némely elkezdték nem szeretni a nagy élelmiszeráruház-láncokat, akkor is inkább ott érdemes megvenni a szezonális édesipari termékeket, mert a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően nem csapják be a vevőt holmi gagyival, csokoládénak mondott hamisítvánnyal és gyanús eredetű szaloncukorral.
Ezt viszont már a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke mondta el: itthon az átlagos, éves
édességfogyasztás személyenként három és fél kilogramm, értéke 74 milliárd forint. Ennek csaknem a fele jut
mikulásra, karácsonyra. És ha már karácsony: a hungarikumnak számító szaloncukorból országosan 4500–5000 tonna fogy, értéke mintegy 5,5 milliárd forint. Érdekes adat: 1000 kilogramm szezonális édességből 430 kiló a
mikulásfigura, 158 kiló a hagyományos mikulászsák, 44 az adventi naptár, 29 a zsák játékkal, 28 kiló a(z ehető)
karácsonyfadísz, 24 az egyéb… A tömegnek megfelelően mikulásfigurára tavaly év végén 1,3 milliárd forintot költött a magyar lakosság. Annak ellenére, hogy a ma készülő édesipari termékek között vannak hungarikumok (például szaloncukor, konyakosmeggy), a hazai csokoládégyártás meglehetősen csekély. Ezt mutatja a statisztika: a boltokban kínált csokoládé négyötöde külföldi áru. Még szerencse, hogy az utóbbi időben néhány hazai gyártó fölfedezte az édesipar egykori nagy sikereit, és igyekezete eredményeképpen megjelentek a nosztalgiatermékek, igaz, korántsem annyi, amennyi meghatározóvá tenné az arányukat.
Szóba került a mai sajtóeseményen a termékek élvezeti értékének a megállapítása is, amiben az objektív vizsgálat (kakaószárazanyag, kakaóvaj-, tejzsírtartalom, tömeg, a szabványos jelölés, a csomagolás minősége) mellett a szubjektív, érzékszervi vizsgálatnak (alak, szín, fényesség, külső megjelenés, állag, simaság, szájban kellemes érzetű olvadó képesség, íz, illat, aroma, kellemes kakaós-vaníliás, tejesség) különösen fontos szerep jut. Ennek kapcsán szerette volna megtudni az Infovilág tudósítója: mi az oka annak, hogy az itthon kapható és a külföldön vásárolt, „lila kísértés” jelzővel illetett produktumok szubjektív vizsgálata után egyértelműen az Európa működőbb felében gyártott csokoládék a jobbak? Sánta elnök úgy vélekedett, hogy a hazai íz-ízlésnek megfelelően készülnek az itthoni „lilák”, és ez okozhatja a különbséget. Mindazonáltal érdemesnek tartaná a konkrét és szakértői összehasonlítást, amit a gyártók részvételével kellene alkalomadtán megtartani.
Mit mondhat ilyenkor az édesszájú krónikás? Áll elébe, csak hívják meg szubjektív ízlelés céljából!
Azért, hogy hiteles és teljes legyen a mai édes sajtóeseményről a tájékoztatás, ide írjuk: dr. Török Zsuzsa pszichológus is fölhívta a figyelmet a csokoládé (általában az édességek) örömszerző hatására. A valódi csokoládé élvezete hozzájárul a boldogsághormon-termeléshez, miközben oldja a feszültséget, elűzi a rosszkedvet, a bút. Előadásának vázlata itt olvasható.
