Az Egészségügyi Világszervezet 184 országra kiterjedt felméréssel végzett összehasonlító kutatást a témában, és arra az eredményre jutott, hogy a csecsemőhalandóság legfőbb okai a koraszülés és a vele járó kockázatok.
Koraszülöttnek a terhesség 37. hetében vagy azt megelőzően világra jött babákat tekintik. A múlt évtizedekben világszerte nő a koraszülöttek száma. Magyarország a középmezőnyben található. A koraszülések aránya a világban 5–18, hazánkban 8,6 százalék.
Sajnos továbbra sem egyértelmű mi okozza a koraszülést. Nagy valószínűséggel a cukorbetegség, a dohányzás, az alacsony testsúly, az anya zsenge életkora, valamint a rossz szociális körülmények.
A koraszülöttek jó háromnegyedének megmenthető lenne az élete szakszerű kezelésekkel, védőoltásokkal. Óriásiak a különbségek, egyenlőtlenségek világszerte a koraszülöttek túlélési esélyei tekintetében: a világ kevésbé fejlett országaiban, Indiában, Nigériában például a koraszülöttek 90% életét veszti 1–2 nap után, a fejlett világban ez az arány nem éri el 10 százalékot.
Hazánkban a múlt év végén látványosan javultak a koraszülöttek esélyei, ugyanis a babák megkaphatják az egyik legveszélyesebb, a légúti óriássejtes vírus (RSV) elleni védőoltást a 32. terhességi héten.
