A pásztorélet jeles napjaként ismert Szent György napja, vagyis április 24-e. A néphagyomány szerint innentől számítják az igazi tavasz kezdetét. A pásztorok kisöpörték a juhhodályokat és a szaporaságot elősegítendő, zöld ággal hajtották ki az állatokat a hosszú tél után először a tavaszi legelőkre. Úgy tartották, Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy a tehenek jobban tejeljenek. A közelgő pásztorfogadó ünnepre való tekintettel a szentendrei Skanzen húsvéti programjaiban április 20–21-én a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok is helyet kapnak.

Szent György napját régen alkalmasnak találták kincsek keresésére is. Tavasszal az anyaföldben megindul az élet, s úgy vélték, hogy ezen a napon kiveti magából a talaj azokat a kincseket, amelyeket évszázadok óta magába rejtett. Éppen ezért, izgalmas kincskereső és felfedező utak várnak a kalandvágyókra.  

Miközben kicsik és nagyok a kincses térképet követve a múzeum különböző pontjain elrejtett meglepetések után kutatnak, tudással is gyarapodnak. A látogatók a két nap során a báránnyal, mint haszonállattal is megismerkednek, megnézik  majd a vajköpülést, a birkanyírást követően a gyapjúból sodort fonalat tavaszi koszorú kötésében hasznosítják, a hagyományos konyhában pedig ünnepi báránylevest kóstolnak. Vasárnap 11 és délután három órától a vendégek megismerhetik a természettel szoros kapcsolatban élő tudós pásztor életmódját és a pásztorkutyás juhterelést. Szemügyre lehet venni az ősi állattartó mesterség eszközeit, kiderül, mire szolgál a rováspálca, mi a különbség a bacsó és a bojtár között, illetve miért jó terelőkutya a puli és a pumi.

Mivel idén a Skanzen a bárány évét ünnepli, az idei húsvéti rendezvényen a programok többsége a bárányról és a pásztoréletről szól. A kézműves foglalkozásokon a gyerekeknek kerámia és gyapjú bárány, valamint báránymotívumos bőrkarkötő készül. A karon ülőket a Kezeslábas Társulat Babaszínházzal szórakoztatja, a Meseházban 11, 13, 15 és 17 órától bárányos meséket hallgatnak a legkisebbek, a nagyobbacskák ügyességi próbákon versengenek egymással a Tojáskertben, ahol a cél seprűvel elsőként a célba terelni a tojásokat, a lányoknak pedig kötényben kell elkapni a feléjük dobott tojásokat.

A családoknak érdemes benevezni az értékes nyereményekért zajló tojáskeresésbe is. A 40 napos böjti időszak után, gazdag sonkaparádén izgalmas ételvariációkat; húsvéti sonkás frittatát, tormás csülökfelfújtat, fürjtojásból készült sonkás tükörtojást és kenyérben sült füstölt csülköt készít helyben a Szárnyas Ízvadász. Amíg a nők a konyhában, a gyermekek pedig a kézműves foglalkozásokkal múlatják az időt, addig az apukák a sokoldalú tudós pásztorral mesterség-bemutatókon ismerkednek meg. A bogyoszlói lakóházban a szakszerű pipatöméstől kezdve a spanyolozáson át a pásztorbot faragásáig számos készséget elsajátíthatnak a férfiak. A bárány és a pásztor alakja a kereszténység fontos szimbóluma. Az évadnyitó húsvét-fesztiváltól kezdve a Skanzen óbudavári katolikus templomában a Jó pásztor, a mándi református templomában az Agnus Dei ábrázolások mögött húzódó szimbólumrendszert mutatják be az érdeklődőknek. A családtagok a nagyszülőkkel együtt kereshetik fel a szakrális építményeket; a református templomban hétfőn 11 órakor istentiszteletre, a katolikus templomban vasárnap 14 órakor ételszenteléssel egybekötött szentmisére hívják a híveket.

A Lajta Néptáncegyüttes tagjai felidézik a régi, falusi húsvét hangulatát. Jó vendéglátóként a házakba invitálják a látogatókat, akik egy családi ünnepi készülődésbe csöppennek, jellegzetes húsvéti ételekkel gazdagon terített asztal mellé ülnek és beszédbe elegyednek a házigazdával. A szobában a fiatalok vasárnap hagymahéjjal tojást festenek, komatállal fogadnak egymásnak örök barátságot, a kertben villőznek, húsvéthétfőn pedig vízzel locsolnak, ahogy illik.

A két nap alatt minden korosztály megtalálja a kedvére való időtöltést, a népművészek tojást karcolnak, pingálnak és berzselnek, és látogatható a magtárban A bárányok nem hallgatnak, a Skanzen Galériában a Bárány a konyhában és a Pont itt! Galériában Ajándék vagy áldozat? című három időszaki kiállítás is.