Selyemúton járt Hszi Csin-ping elnök Magyarországon – és Szerbiában is. Franciaországban egy kicsit rögösebb volt az útja, hisz’ Emmanuel Macron épp arra akarta figyelmeztetni a Kínai Kommunista Párt első emberét, hogy rossz úton jár, amikor itt akarja megvetni a lábát. Csakhogy ő folyton azt hangoztatta: Európa csak jól járhat, ha megnyitja piacát Peking felé és befogadó barátként viselkedik. A kínai elnök mindhárom országban elmondta, hogy azokat az országokat látogatja most sorba, amelyek az amerikai hegemónia jelentette kihívásokra képesek alternatívát nyújtani. Szó szerint elismételte párszor, mintegy kommunikációs panelként, hogy „Kína közös jövőre építi az új világközösséget”. Szerbiában és az Orbán-kormányban ebben a törekvésében, a gazdasági hegemóniára törekvésében igazi barátokra talált. (A nyitó képen: Hszi Csin-ping elnök és felesége búcsút intett Magyarországnak.)

Magyarország önként és dalolva válik Kína új gyarmatává – mintha így festene a kép. Miközben mi szorongunk. A Külügyi Intézetnél szervezett kerekasztal-beszélgetésen jártam, ahol először Kong Yuannal (a bal oldali képen), a Kínai Akadémia társadalomtudományi szakosztályának elemzőjével beszéltem:

– Az Európai Unió piacvédelmi intézkedésként – alapvetően az elektromos autók miatt – szankciók kivetésére készül. Mire számít, van mitől tartani?

– Azt gondolják, hogy a kínai autók versenyhátrányt jelentenek az egyébként szabadpiaci versenyben működő európai piacon. Másrészt azt mondják, hogy mi a megengedettnél magasabb állami támogatással akarunk jelen lenni Európában. Biztosíthatom önt arról, hogy ez nem így van. Nem nyújtunk olyan mértékű állami támogatást, ami befolyásolná a szabadpiaci versenyt, mert ez nálunk is alapelv.

– Ha mégis csak szankciókkal vagy leginkább bűntetővámokkal reagálna az EU az önök terjeszkedésére, ami legfőképp Magyarországra koncentrálódik most, akkor bíznak abban, hogy a magyar kormány segíteni fog önöknek?

– Azt gondolom, hogy a magyar kormány összekötő kapocsként fog működni az EU és Kína között, ami számára stratégiai fontosságú kérdés. Magyarország a mostaninál is fontosabb szerepet vállal és játszik majd az autóiparban, hisz’ nemcsak Németországgal fog kereskedni, hanem Kínának köszönhetően egész Európával. Másrészről ezzel azt is üzeni majd a kontinensnek, hogy a környezetvédelmi és zöldpolitikai célokat sokkal gyorsabban elérheti az EU, ha importálja a kínai autókat. Mivel még olcsóbbak is lesznek az elektromos autók, nagy segítség lesz ez Európának.

– Eközben viszont – látva a rohamléptekben előkészített kínai befeketéseket – egyre egyértelműbbé válik, hogy Német- és Franciaország kicsit hátrébb kerül az önök rangsorában, és Magyarország lesz az első számú partnerük az EU-ban.

– Igen, mert azt tapasztaljuk az Egyesült Államok részéről is, hogy minden üzleti kérdésből biztonsági kérdést csinálnak. És most már ugyanezt látjuk Európában is. A biztonságpolitikát helyezik előtérbe a kereskedelmi viszonyok kiépítése helyett. A magyar kormánynál épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, első helyre teszi az autóipar fejlesztését és csak utána következnek a biztonsági kérdések. Ez egyészen biztosan jótékony hatással lesz a magyar gazdaságra – amit példaként állíthatnék az Egyesült Államok számára. Ezért azt gondolom, hogy a magyar kormány jó példával járhatna elől azzal, hogy a kereskedelemfejlesztést priorizálja. És ami jó Magyarország számára, az jó Európának is.

– Egyre több, ha jól tudom, heti 18 repülőjárat lesz Magyarország és Kína között, amire nyilván alapvetően a vendégmunkások miatt van szükség. Milyen vendégmunkás-áradat lesz Magyarországra? Akik a most épülő gyárakban fognak dolgozni?

– Először is, Kína nagyon fontosnak tartja, hogy kölcsönös bizalmon és megértésen alapuljanak a kínai–magyar kapcsolatok. Ezt reméli a többi európai ország tekintetében is. Ami pedig a vendégmunkásokat illeti, azt hiszem, sokan, elég sokan fognak ideérkezni. De ez attól is függ, milyen imázst alakít ki a magyar kormány Kínáról. Én azt tanácsolnám, hogy ennek érdekében még több erőfeszítést tegyen. Hirdesse, hogy minimális költségből fog teremteni óriási nyereséget.

– Elakadt a Fudan egyetemi projekt. Letettek róla?

– Ó, igen. Valóban sok pénz ment el rá az elmúlt években. Kína tanult ebből a típusú együttműködésből. A magyarok e tekintetben ellenségesek, ezért a jövőben sokkal óvatosabbnak kell lennünk. Úgy tűnik föl, van egy mozgalom, amelyik azt gondolja, hogy Kína puha hatalmi eszközökkel befolyást akar rájuk gyakorolni.

– Még mindig nem világos, milyen álláspontot képvisel Kína az oroszok háborújában?

– A kínai kormány a magyarral egyező álláspontot hirdet. Mindketten békére törekszünk. A NATO által képviselt radikális álláspont nem jó. De azt is gondolom, nem Kína dolga megoldani ezt a problémát.

– De, mint nagyhatalom, fontos szerepet vállalnia.

– Szerintem Kína nem kis erőfeszítést tett, hogy meggyőzze Putyint: atomháborúról szó sem lehet. Ezt a vörös vonalat nem lépheti át. De nem gyakorolhatunk nyomást Putyinra erőszakkal, hogy változtassa meg a háborús álláspontját.

– Csakhogy a NATO-val szembeni kritikájuk azt is jelenti, hogy Ukrajna elveszíti területeit és függetlenségét.

– Nem, egyáltalán nem. Azt gondolom, hogy meg kell találni a konfliktus békés rendezéséhez vezető utat. 

– A két ország közti együttműködési megállapodások aláírása után a kínai kormány 20 pontos közleményt adott ki. Kulcsmondatok, kifejezések ebből: Magyarország támogatja az „egy Kína elvet”, s elítél minden, a Kína egységét megbontó szeparatista törekvést. Magyarán: Orbánék nem ismerik el Tajvan függetlenségét. Magyarország óriási szerepet vállal az ún. „Kína–Európa szárazföldi és tengeri expressz vonal” kiépítésében. A kínai bankok jelenléte már eddig is masszív, de a mostani megállapodás szerint további támogatásokkal újabb pénzintézeteket hoz Magyarországra. A kormány támogatja a két ország közti vízummentességet. Mindkét ország az ENSZ-et tekinti a nemzetközi ügyekben mérvadó intézménynek.

Ju Wei-wei, a Kína–Közép-európai Intézet alelnöke arról beszélt, hogy intézete a kínai és az uniós kapcsolatok stratégiai együttműködés lehetőségeit kutatja agytrösztként Budapesten. Hamarosan megtartják 10. szimpóziumukat, hogy újabb és újabb együttműködést építhessenek ki más országokkal is. Fölvetésemre, hogy az „Egy övezet – egy út” kezdeményezés szerződéseiből egyre több ország vonja ki magát, s a kínai gazdasági növekedés is visszaesett, ezt a választ kaptam:

– A baltikumi államok valóban kivonultak, de a Balkán országai egyre nagyobb érdeklődést mutatnak iránta. Nem probléma a kezdeményezés finanszírozása, mert Kína a világ 2. legnagyobb gazdasága. Inkább az a probléma, hogy se Európa, se Amerika nem tekint barátként Kínára. Pedig mi kereskedelmi és nem politikai alapú együttműködésre törekszünk. Mi profitot ígérünk. A Huawei példáját említem: évről-évre nő a profitja itt Budapesten.

– Mennyire fog hozzájárulni az itteni kínai termelés, a várható új és újabb akkumulátorgyárak eredménye a kínai GDP-hez?

– Kicsit. Viszont azt szeretnénk, hogy Magyarország legyen a kínai akkumulátorgyártás európai központja. És mivel itt vannak a német autógyárak, ebből ők is hasznot húznak, akárcsak egész Európa. Ehhez persze ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát is: vasútvonalakat, utakat és tengeri kikötőt. Budapesten sem valami jó az infrastruktúra, ennek fejlesztését is szorgalmazzuk. Pécsre vagy Szegedre eljutni – nem kis időbe telik, ezért ilyen infrastrukturális fejlesztéseket is tervezünk. És ez nemcsak Kínának, de egész Európának jó lesz – fogalmazott a budapesti kínai agytröszt alelnöke, Ju Wei-wei.