Ma ötven éve, 1964. április 16-án adták át az osztrák főváros egyik jelképét, a Duna-tornyot, amely 252 méteres magasságával a mai napig Ausztria legmagasabb épületének számít. A torony Hannes Linti tervei alapján mindössze 20 hónap alatt készült el a nemzetközi kertészeti vásárra. A nyitás évében csaknem 600 ezren nézték meg a tornyot, azóta pedig évente átlagosan 400 ezren csodálják meg onnan a bécsi panorámát.
A látogatókat a két expresszlift repíti a magasba: 35 másodperc alatt viszi fel az utasokat a 150 és 155 méteres magasságban található kilátóteraszok valamelyikére, ahonnan szép időben akár 80 kilométerre is ellátni.
Néhány méterrel feljebb egy kávézó, afölött pedig egy étterem áll a vendégek rendelkezésére, akiknek meg sem kell mozdulniuk ahhoz, hogy a teljes panorámát élvezzék. A két vendéglátó egység ugyanis körben forog, így fél vagy egy óra alatt Bécs összes háztetőjét megnézhetik a látogatók.
Nem csak turisztikai és gasztronómiai célokat szolgál a Duna-torony: helyet ad egy meteorológiai mérőállomásnak és több más mérőberendezésnek is, amellyel a többi között a levegő károsanyag-tartalmát, valamint radioaktivitását vizsgálják.
Népszerű a torony a sportrajongók körében is. Lehet róla bungee jumpingolni és 17 éve rendeznek benne lépcsőfutó versenyt is. A rekordot Markus Zahlbruckner tartja, aki 2002-ben 3 perc 31,71 másodperc alatt mászta meg a 776 lépcsőfokot. Az idén június 20–22. között a Duna-toronyban rendezik meg a toronyfutó Európa-bajnokságot.
Fennállása 50 éve alatt számos történelmi személyiség is járt a Duna-toronyban: U Thant ENSZ-főtitkár, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és Husszein jordán király. Sukarno indonéz elnöknek pedig annyira tetszett, hogy legszívesebben hazavitte volna. A vasfüggöny lebontásának napján, 1989. június 27-i, bécsi hivatalos látogatásának szabad perceiben Horn Gyula magyar külügyminiszter is szétnézett a Duna-torony legfelső szintjéről.
