A Gyermekmentő Szolgálat által kiadott „Kobak” könyvsorozat eddigi darabjaihoz hasonlóan ez a kötet sem kapható a boltokban. A Gyermekmentő oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, az Országgyűlésnek, hatóságoknak és a médiának küldi el a könyvet, illetve az érdeklődők a szolgálat irodájában (Budapest, VI., Teréz krt. 24.) juthatnak hozzá a kiadványhoz. Az előző kötetek nagyon keresettek az egyetemi oktatók és hallgatók körében, oktatási segédanyagként vagy szakdolgozathoz. A mostani kiadvány kétezer példányban jelent meg. 

A kötet a háromnapos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, melyeket a négy országból érkezett, 80 elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, tartalomgyártók, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankbiztonsági szakemberek – tartott. A médiahatóság munkatársai tíz előadással járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. A könyv követi a konferencia tematikáját, vagyis külön blokkokban közli a plenáris ülések és a szekciók előadásait.

A konferencia alapjául szolgáló kutatás is része a kiadványnak; szerzője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által megbízott kutatócsoport, tagjai: Ságvári Bence, prof. Kósa Éva, dr.László Miklós, dr. Antalóczy Tímea. A kutatás a 12–13 éves általános és 16–17 éves középiskolások médiahasználati szokásait vizsgálja 2000 személyes minta alapján.

A kutatás eredményei szerint a gyerekek egyre zsengébb korban kezdik használni a digitális eszközöket. Ezzel párhuzamosan azonban a szülők változatlanul csak kevéssé vesznek részt a gyermekek médiahasználatában. Az aktív és érdemi szülői jelenlét (megbeszélés, kritikai érvelés, javaslat stb.) e tekintetben továbbra is hiányzik, vagy leginkább csak a televízió és az internet előtt töltött idő korlátozásában merül ki. A kortárs kapcsolatok jelentősége viszont egyre nő. A fiatalok az online világban is döntően a saját, illetve az ismerőseik tapasztalatain keresztül szerzik tapasztalataikat.

Az iskolai oktatásban az előző felmérésekhez képest megnőtt a médiával foglalkozó ismeretek súlya, ezek azonban döntően csak az internetbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókra korlátozódnak. Hiányoznak például az oktatott ismeretek köréből a közösségi oldalakkal, az online térben való viselkedéskultúrával kapcsolatos kézzelfogható, gyakorlati tudás és készségek.

Miközben a fiatalok többségének életében egyre aktívabb szerepet játszanak a különféle digitális eszközök, illetve online szolgáltatások, a hozzáférésben korlátozott, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vannak jelen. Ez egyre mélyülő szakadékot eredményez a digitális írástudás és kompetenciák területén a fiatalok különböző csoportjai között, ami nagymértékben meghatározza e csoportoknak a jövővel kapcsolatos terveit, a munkavállalással, a felnőtté válással kapcsolatos elképzeléseiket.

A fiatalok többsége a szabadidejét továbbra is a televízió és az internet között osztja meg. Ezek sorrendjében és fontosságában azonban nagyok a különbségek a különböző csoportok között. Minden negyedik fiatal nagyon intenzív internethasználó (hétköznaponta minimum 120 perc).

Ugyanekkora arányban találjuk azokat is, akiknél viszont továbbra is a televízió a legfontosabb médium, aki jóformán csak tv-t néz.  Megjelent a fiatalok körében egy olyan csoport (6%), amelyik kívül áll a média világán, vagy tudatos döntés, vagy anyagi lehetőségek hiányában.