Napjainkban különösen időszerű az ősi bölcsesség, miután jó ideje, mintegy két évtized óta súlyos gondokkal küszködik a hazai sertéságazat. „Nem divat” a disznóhús fogyasztása, a felét sem eszik honfitársaink annak, mint amennyit, például, szüleik, nagyszüleik. Manapság évente mintegy 25–26 kilót fogyaszt a magyar polgár, és ez szerfölött kevés. Ebbe a kevésbe beleszámíttatik természetesen nem csupán a tőkehús, hanem a belőle készített valamennyi élelmiszer.  

Állami intézkedések is történtek a sertésprogram megvalósítása céljából: január 1-jén az addiginak nem egészen ötödére (27-ről 5 százalékra) csökkentették az élő disznó és a hasított félsertés áfáját abból a célból, hogy drasztikusan visszaszoríthassák a (meglehetősen bizonytalan becslés szerint) a 10–40 százalékosra tehető feketegazdaság arányát – hangzott el a sajtóeseményen. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, jó időbe telik még, mire „kifehéredik a disznóhús”.

Miközben tavaly a (kedvező időjárásnak köszönhetően) a mezőgazdaság az eddiginél nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez,

senki sem bízhatja az ágazat eredményességét a véletlenre. Csak a versenyképesség erősítése lehet a kiút, mindenekelőtt az itthon megtermelt takarmány lehető legnagyobb mértékű felhasználása az állattenyésztésben. A már említett igazság szerint: „A gabonát bőrében kell eladni”, mert úgy a legkifizetődőbb. Az ösztönzés látványos eszköze lehet a „Kiváló Minőségű Sertéshús” védjegy, amellyel feltűnő módon megjelölik a tőlünk származó disznóhúst. A szakember megjegyezte, hogy az új minősítési rendszert a Vágóállat- és Hús-szakmaközi Szervezet és a Terméktanács együttesen támogatja.

A sajtóesemény házigazdája, Éder Tamás, a Hússzövetség (teljes nevén: Magyar Húsiparosok Szövetsége) elnöke vetített képes előadásában a többi között elmondta, hogy a húságazat teljesítménye a 2012-i adathoz mérten nem egészen egy (0,7) százalékkal csökkent tavaly. Ugyanígy a hazai értékesítés is (–2,8%), miközben a kivitel ennek csaknem két és félszeresével növekedett. Érdekességként említette, hogy meglehetősen nehéz „kibogozni” a sertéságazatra vonatkozó adatokat és arányokat. Miként a bemutatóra készült táblázatból kiolvasható: a húskészítmény-gyártás160, abaromfihús-feldolgozás239, ahúsfeldolgozás 239 milliárd forintra rúgott, tehát az együttes árbevétel tavaly 677 milliárd volt. Az is örvendetes, hogy mindhárom ágazatban nőtt a kivitel: a húsfeldolgozás esetében például 16,8 százalékkal.

Mivel eredetileg a húsvéti ünnepkörre „hangolták” a sajtóeseményt, a Hússzövetség első embere megjegyezte, hogy ezekben a hetekben a füstölt húsáru-forgalom a szokásosnak két-háromszorosa, azaz 6–9 milliárd forintra tehető. A szakma szerint a legjobb minőségűek a hagyományos, hosszú érlelésű húskészítmények (pl. parasztsonkák), amelyek kétszer, két és félszer drágábbak, mint a gyorsérlelésű termékek. Mindazonáltal ő is fontosnak tartja, hogy ki-ki a pénztárcája szerint tudja kiválasztani az ünnepi asztal étkeit. Azért, hogy a vásárlókat ne érje kellemetlen, zsebbe vágó meglepetés, az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatósági emberek ezekben a napokban különösen szorgalmasan ellenőrzik a húsvéti árukat.

Olvasóink részletesebb tájékoztatását szolgálhatják a mai sajtóeseményen bemutatott prezentációk, amelyek a Hússzövetség honlapján kattintással elérhetők, tanulmányozhatók.

Az MTI ma kiadott híre szerint két hét alatt több mint 500 sertést kellett az afrikai sertéspestis (ASP) behurcolásának veszélye miatt azonnal leölni, mivel megemelkedett az illegális élősertés-szállítmányok száma hazánkban – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság az alapos tájékoztatás céljából nyomtatott és internetes (online) formában ismertetőt tett közzé az afrikai sertéspestisről és közép-európai megjelenésének a veszélyéről. A brosúra itt olvasható, tessék kattintani!