Forrás: bbc.com, EU , EU REACH, EEA/WHO/Nature, Wired, the Guardian A konyhánk tele van mikroműanyagokkal: a csapból is jöhet, a főzés közben a bevonatokból leválhat, az élelmiszerekbe pedig a csomagolástól a feldolgozásig több ponton bekeveredhet. A BBC friss összefoglalója szerint – amelyet több független kutatás is megerősít – az apró műanyag- és nanorészecskék megtalálhatók vízben, teában, rizsben, sőt a levegőben is. A jó hír: néhány egyszerű szokásváltással jelentősen csökkenthető a bevitel.

Mi a mikroműanyag, és miért érdekeljen?

A mikroműanyag 5 mm-nél kisebb, a nanoműanyag pedig mikrométernél is jóval kisebb részecske. Nemcsak a polimer számít: a részecskékhez több mint 10 000 féle adalék- és szennyező vegyi anyag társulhat (köztük endokrin-rombolók és rákkeltők), amelyek a szervezetben gyulladást, oxidatív stresszt, immun- és anyagcsere-zavarokat válthatnak ki – ezt állatkísérletek és sejtvonalas vizsgálatok sorai jelzik. Az emberi egészségre gyakorolt pontos kockázat még kutatás tárgya, de a trend aggasztó.

Hol találkozunk velük?

Ivóvíz és palackos víz. Egy 2024-es vizsgálat nyomán kiderült: egy liter palackos vízben átlagosan százezres–százezres nagyságrendben lehetnek nanoplasztikok — részben magából a palackból. A WHO továbbra is óvatosságot javasol: a kockázatok pontosítása folyamatban, de a megelőzés indokolt.
Tea és teafilter. Több vizsgálat szerint a műanyagból készült teafilterek forrázáskor millió–milliárd mikro- és nanorészecskét engedhetnek a csészébe. (A cellulózos, műanyagmentes megoldások kevésbé problémásak.)
Rizs. A csomagolásból és a feldolgozásból is kerülhetnek részecskék a rizsbe; az alapos mosás 20–40%-kal csökkentheti a műanyagtartalmat, az instant rizs pedig jellemzően jóval szennyezettebb.
Konyhai eszközök, főzőedények. A kopott műanyag eszközök és karcos tapadásmentes (PTFE) bevonatok mikro- és nanorészecskéket bocsáthatnak ki.
Levegő (inhaláció). A beltéri levegő a legnagyobb források egyike; a mikrorészecskék egy része a tányérra is „ráhullhat”.

Mit mond a szabályozás?

Az EU 2023. október 17-től fokozatosan korlátozza a hozzáadott mikroműanyagokat (pl. csillámok/glitter, mikrogyöngyök a kozmetikumokban), több termékkörnél több éves átmenettel és jelentési kötelezettségekkel. A cél a környezeti kibocsátás drasztikus csökkentése – ami végső soron a tányérunkig is elér.

Külön téma: a műanyagok bomlástermékei közé tartozó PFAS vegyületek (pl. TFA) uniós kockázatértékelése, ez nagy vitákat vált ki Brüsszelben; ezek a szinte le nem bomló anyagok az élelmiszer-láncban és az ivóvízben is megjelenhetnek.

Okos döntések – így ehetsz/ihatsz kevesebb műanyagot

1) Víz: palack helyett csap, okosan.
– Ha biztonságos a helyi csapvíz, az általában kevesebb mikroműanyagot tartalmaz, mint a PET-palackos víz. Otthoni szűrő használható, de tartsd karban (szűrőcsere), mert a membránok is lehetnek részecskeforrások. Használj üveg vagy acél kulacsot.

2) Tea: az eredeti jobb
– Részesítsd előnyben a szálas (loose-leaf) teát fém vagy üveg szűrőben. Ha filtert használsz, keresd a műanyagmentes (nem polipropilén/nylon) megoldásokat.

3) Rizs: mosd meg, főzd bő vízben.
– A bő vízben öblítés és főzés csökkentheti a mikroműanyag-bevitel egy részét (és az arzén egy részét is), bár némi ásványianyag-veszteséggel jár. Kerüld az instant rizst.

4) Melegítés: ne forrósíts műanyagot.
– Mikróban: ételt üveg/kerámia edényben melegíts; a hő fokozza a részecske-leválást és a vegyi kioldódást. Ne forralj műanyag dobozban, és ne öntsd a forró levest műanyagba.

5) Főzőeszközök: cseréld a kopott műanyagot.
– A karcos PTFE-serpenyőt, a szétmart műanyag spatulát cseréld; előnyben a fa, szilikon jó minőségben, üveg, rozsdamentes acél. A tapadásmentes bevonat épsége döntő.

6) Szellőztess és takaríts.
– A beltéri levegőben mért mikroműanyag-szint magas; rendszeres szellőztetés, HEPA-szűrős porszívózás és nedves portörlés csökkentheti a lerakódást — kevesebb jut a tányérra.

7) Kevesebb csomagolás, több „valódi” alapanyag.
– A minimálisan feldolgozott, csomagolás-szegény ételek általában kevesebb érintkezési ponton „kapnak” műanyagot. (Közvetett haszon: kevesebb adalék, kevesebb szemét.)

8) Figyelj a kávé-/teakapszulákra és a „csillámokra”.
– A szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra EU-korlátozás él; keresd a komposztálható, műanyagmentes alternatívákat, és olvasd a címkéket.

De mennyire veszélyes ez az egész?

A kutatás gyorsan fejlődik, és bár az emberi bizonyítékok még heterogének, több friss áttekintés szerint a mikroműanyag-expozíció gyulladással, immun- és sejtfolyamatok zavarásával, sőt csontanyagcsere-hatásokkal is összefügghet. A palackos vízben kimutatott nanorészecskék, a teafilterekből származó részecsketömeg és a konyhai források mind indokolják az elővigyázatosságot.

Tévhitek, amiket érdemes elengedni

„Mikrózható műanyag = egészséges.” A „microwave-safe” jelölés hőállóságot, nem pedig egészségügyi ártalmatlanságot jelent.

„A csillogó glitter biztos biológiailag lebomlik.” Nem feltétlen; az EU emiatt lépett korlátozásra.

Mi a következő lépés Európában?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „növekvő kockázatként” kezeli a mikroműanyagokat; az EU REACH-korlátozásai fokozatosan terjeszkednek, miközben egyre több iparág kap jelentési kötelezettséget. A vita a „hány ppm az elég biztonságos?” kérdésén túl már a beltéri levegő és a fogyasztói termékek teljes életciklusára is kiterjed.

A cikk mesterséges intelligencia segítségével készült