Sok évtized óta minden bizonnyal ezekben a napokban figyelt Magyarországra annyira a nemzetközi sajtó, mint most, a szombati Budapest Büszkeség-menet kapcsán. A tudósítások száma és terjedelme Orbánról és botrányos kijelentéseiről szóló minden eddigi beszámolón túltesz. A Trump szerint szándékosan hamis híreket terjesztő The New York Times-tól kezdve a CNN–en, az ausztrál News-on, az arab világ legnagyobb média-konglomerátumán, az Al Jazeerán át a BBC-ig. A CNN–nek sikerült olyanokat megszólaltatni, akik egytől egyig hangsúlyozták: Budapesten sokkal többről volt szó, mint egy Pride-menetről. A gyülekezési jogot alapvető emberi jogként értékelve dühöt (még nem átkot) szórtak a beszélők Orbán fejére.

Nekem az fájt a legjobban, hogy a kormány hülyének néz – nyilatkozta a The New York Timesnak egy tanárnő, aki vidékről utazott a fővárosba, a Pride-ra. – Azt gondolták, hogy Orbánék ezzel a tilalommal elvonják majd a figyelmünket a lopásaikról, a legnagyobb problémákról, amiket ők idéztek elő.

„Káosz van Pride menetben” – idézte Andrew Higgins, a The New York Times tudósítója a hamis hírt a Fidesz szócsövévé silányult Magyar Nemzetből, amit a szovjet kommunista éra Pravdájához hasonlított.

Higgins arra is emlékeztetett, hogy az év elején Orbán nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul a volt amerikai nagykövet, a nyíltan meleg David Pressman távozását, mondván, most már nem lesz kitéve annak, hogy a Nyugat támogatásával Pride-ot szervezzenek Magyarországon, amire egyébként nemhogy nincs szükség, de be is kell tiltani. Ehhez képest most minden eddiginél nagyobb nyugati támogatást élvezett a menet.

A The Washington Post Steiner Kristófon keresztül mutatta be az eseményt, aki a lapnak elmondta: szó szerint betegnek érezte magát szombat reggel, amikor felébredt, mert annyira izgult, félt, aggódott, mi lesz a következménye a „hivatalosan tiltott” demonstráció megtartásának. Elemzésekből leszűri a tekintélyes amerikai lap: a hétvégi, budapesti Pride megtartása kétségkívül fordulópont volt az ország politikai életében.

Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR honlapján is közölt tudósítás szerint Orbán eddig még nem kapott ekkora pofont a saját állampolgáraitól, mint a szombati Pride által – méghozzá a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt.

A BBC tudósítója a felvonulók által vitt táblák feliratait olvasgatván kiemelte például azt, hogy „Elegem van a fasizmusból”. Az újságíró különösen fontos megjegyzése: a kormány által kivéreztetni akart és pénztelenségbe taszított, anyagi forrásaitól megfosztott magyar főváros most győzött Orbánék felett.

Mostanáig a 35 ezres tüntetés is kimagaslónak számított, ám a mostani, a 100–200 ezresnek becsült felvonulás minden várakozást felülmúló volt, példátlan tiltakozási akaratról tanúskodik.

A magyar kormány által utálva bírált Greta Thunberg is feltűnt a budapesti tiltakozók között. A svéd polgárjogi aktivista az emberi jogokra mért fasiszta csapásnak, támadásnak tekinti a felvonulás betiltását Orbán részéről, mert „a szeretetet nem lehet betiltani” – számolt be videójában az One India.

És persze igencsak kíváncsi volt a média Orbán reagálására is, ami bizony szánalmas. Erre a többi között az Euronews is felfigyelt, amikor a jelenlegi magyar kormányfő az általa szervezett a Harcosok Klubjának küldött üzenetében „a Brüsszelből irányított tüntetést” visszataszítónak és szégyenletesnek minősítette. Nagyotmondását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a genderre vonatkozó 2022-i – szerinte 3,7 millió részvevővel lezajlott – népszavazás minden tüntetésnél többet ér, többet bizonyít az ő számára.

Az oroszországi híradásokban elvétve adtak hírt a budapesti megatüntetésről, a külföldön működő orosz sajtóorgánumok viszont hitelesen beszámoltak róla – mint például a Radio Svoboda tette.

Az orosz sajtó jórészében viszont megjelent az a hír, hogy Orbán megakadályozta Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első fordulóját, illetve azt, hogy az amerikai kormány – élén Orbán barátjával – feloldott számos, még a Biden kormány idején kiszabott orosz szankciót, és így Szijjártó Péter szerint elhárult az akadály (hányadszor is már?!) Paks II. építésének folytatása elől – számolt be az orosz Intyerfaksz hírügynökség.

Miközben a BYD gyáraiban elbocsátásokba kezdtek, a legfrissebb hír szerint a világ legnagyobb, kínai elektromos autógyártója megállapodást kötött az osztrák Voestalpine céggel, hogy a világhírű, linzi központú nagyvállalat – szükség szerint – acélt exportál a magyar üzemekbe – adja hírül a World Auto Journal című szaklap.

Ez év végére már 29 európai országban aktívan működik a BYD, s legalább 1000 értékesítőhelye lesz. Stella Li, vezérigazgató-helyettes a lapnak így fogalmazott: „Azért jöttünk Európába, hogy itt is megvessük a lábunkat, és a lehető legtöbb autót gyártsunk”.