A felmérés rámutat: a hálapénz-rendszer nem fenntartható, és belátható időn belül meg kell szüntetni. A változtatások alapja a bérrendezés. Az összegző tanulmány szerint „tisztességes bérek nélkül nem beszélhetünk érdemben a hálapénz-rendszer megszüntetéséről”. A paraszolvencia kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mindkét fél számára. Összességében gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja.

Bár a múlt négy évben számos kedvező változás történt a bérrendezés területén is, az erőforrások nagysága nem volt és ma sincs arányban a probléma súlyával. Elkerülhetetlen, hogy a költségvetés arányaiban többet költsön az egészségügyi rendszerre, mert Magyarország e tekintetben sereghajtó. Az orvosok egyértelmű véleménye az, hogy jelenlegi alapbérükkel nem tudják jövőjüket tervezni. A létbizonytalanság fontos szerepet játszik az elvándorlásban.

A felmérésből kiderül: a hálapénzt adó lakosság 63 százalékát az orvos megválasztásának lehetősége motiválja abban, hogy a magasabb minőségű egészségügyi ellátás reményében csúsztasson borítékot „a fehér köpenyes félisten” zsebébe. Különösen igaz ez a nőkre és a 46–55 év közötti korosztályra.

A „saját” orvos megválasztását illetően a lakosság véleménye ekként összegezhető: a válaszadók fele minden esetben, további 37 százalék csak a súlyosabb esetekben tartaná szükségesnek ezt a lehetőséget. Az előbbivel egyet értők aránya lényegesen magasabb a fiatalabb korcsoportokban és az életkor emelkedésével csökken arányuk.

A lakosság 27 százaléka teljes mértékben, további 32 százalék inkább egyet ért azzal, hogy a beteg saját orvosának megválasztásának joga az ellátást megelőzően megállapított anyagi ellentételezés fejében, törvényileg szabályozott formában megvalósulhasson.

A hálapénzt egyébként rendszeresen adók körében magasabb az ezzel egyet értők aránya (63 százalék), mint a paraszolvenciát nem adók körében (esetükben 50 százalék). Ez utóbbi egyben azt is jelentheti, hogy a saját orvos választásának hivatalos lehetőségét még azok is igénybe vennék, akik jelenleg nem adnak hálapénzt.

 

Konklúziók, a rezidensszövetség javaslatai

A Magyar Rezidens Szövetség az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

• El kell kezdeni az érdemi vitát a nem hálapénzes egészségügyről, amiben a beteg végig tud menni a gyógyulás folyamatán félelem/hálapénz vagy egyéb más sarc nélkül.

• A hálapénz nélküli egészségügy alapja a bérrendezés. Az orvosi bértáblának nettó 275 000 Ft-tól kell kezdődnie ahhoz, hogy élhető életpályáról beszéljünk.

• A szakmai előmenetellel arányosan az alapbérnek emelkednie kell.

• Oktatóinkat kiemelten meg kell becsülni.

• Az orvosképzés minőségbiztosítását be kell vezetni.

• A betegeknek joga van ahhoz, hogy a félelem nélkül gyógyuljanak a remény szerint tiszta és átlátható egészségügyben. Joguk van látni a minőségi mutatókat, statisztikákat.

• Az egyén felelősségének előtérbe helyezése az egészségügyi rendszer hatékony működésében.

• Az elkezdett, a „megelőzésre” vonatkozó programok kiterjesztése.

• Legkésőbb a kormányzati ciklus végére ki kell alakítani azt a keretrendszert, amely mentén a hálapénzrendszer megszüntetése lehetséges.

• Az „extra” szolgáltatások megvásárlásának lehetőségét meg kell vitatni.

• Saját orvos választásának igényére megfelelő választ kell adni.

• Meg kell vitatni, hogy a mindenki számára megalázó hálapénz helyett hivatalos formában van-e lehetőség a saját orvos választásra.