Az Európai Unióban jelenleg tíz országban van kötelező katonai szolgálat a férfiak számára (Ausztria, Ciprus, Horvátország, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Dánia és Svédország – az utóbbi két országban a nők számára is kötelező a szolgálat). A rendszerek azonban nagyon eltérőek, különösen az érintett fiatalok arányát tekintve, amely Görögországban a fiatal férfiak csaknem 80%-át, Svédországban pedig a férfiak és nők kevesebb mint 8%-át teszi ki.

Hat ország (Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) kínál polgári és önkéntes szolgálatot, széles körű részvételi lehetőségekkel. A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények miatt több európai ország (Németország, Belgium, Lengyelország és az Egyesült Királyság) újra megnyitotta a vitát a katonai szolgálat visszaállításáról.

Németországban 2026-tól újra bevezetik a kötelező sorkatonaságot, de a jogszabály értelmében az érintett férfiak megtagadhatják a fegyveres szolgálatot. A szolgálat kötelező jellege a 18. életév betöltését jelenti a 2008. január 1. után született fiatalok számára, akiknek meg kell jelenniük a sorozási vizsgálaton. Ez a lépés a 2011-ben felfüggesztett sorkatonaságot váltja fel, amikor még az önkéntes rendszer volt érvényben

Franciaországban 1997-ben felfüggesztették a szolgálatot, és számos önkéntes program indult, polgári (általános nemzeti szolgálat – SNU – és polgári szolgálat, amelyekben 2023-ban 40 000, illetve 88 000 fiatal vett részt) és katonai (módosított katonai szolgálat Franciaország tengerentúli területein és önkéntes katonai szolgálat Franciaország kontinentális részén, amelyeket évente körülbelül 6000, illetve 1000 fiatal választ).

Párizsban két tengely mentén (polgári vagy katonai szolgálat, önkéntes vagy kötelező kötelezettségvállalás) négy forgatókönyvet vizsgálnak: egy „fokozott” SNU-t, egy általános polgári szolgálatot, egy önkéntes katonai szolgálatot és a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Emellett két hibrid forgatókönyvet is bemutat, amelyek mindenki számára közös alapot és egyéni lehetőségeket kombinálnak.

Az első hibrid forgatókönyv mindenki számára kötelező polgári szolgálaton alapulna (tizenkét napos kohéziós tartózkodás, mint a jelenlegi SNU-ban, amelyet öt hónapos polgári szolgálat jellegű feladat követ), valamint három hónapos önkéntes katonai szolgálaton. Feltételezve, hogy évente 600 000 fiatal (azaz egy korcsoport 75%-a) teljesít polgári szolgálatot, és 60 000-en ezt önkéntes katonai szolgálattal hosszabbítják meg, a költségek évi 4,95 milliárd euró lennének (az új infrastruktúra költségeit nem számítva).

A második hibrid forgatókönyv mindenki számára kötelező szolgálaton alapulna, polgári és katonai lehetőségekkel: egy tizenkét napos közös időszak után egy második kötelező időszakban lehetne választani öt hónapos polgári szolgálat és három hónapos katonai szolgálat között. Ha a 600 000 fiatal 20%-a választaná a katonai szolgálatot, 80%-a pedig a polgári szolgálatot, a kapcsolódó költségek körülbelül 5,2 milliárd euró lennének (az új infrastruktúra költségeit nem számítva.

Svájcban a férfiak számára a hadkötelezettség továbbra is kötelező, amely általában 18-21 hetes újoncképzésből és ezt követő évenkénti, háromhetes (tiszteknek négyhetes) behívásokból áll, amíg a kötelező szolgálati idő (általában 26 éves korig) le nem telik. A nők számára jelenleg nincsen kötelező katonai szolgálat, de a hadsereg létszámának növelése érdekében fontolóra vették a kötelező sorkatonaság bevezetését számukra is. A polgári szolgálatra való átirányítás egészségügyi vagy lelkiismereti okokból lehetséges.

Európában tehát aktív katonai állomány ~1,4-1,6 millió fő körül van, de ha a tartalékosokkal is számolunk – országonként eltérően – többszázezerrel, akár több millióval is bővíthető lehet.

Magyarországon a kötelező katonai szolgálat (klasszikus sorkatonaság) már nem működik a „mindennapi gyakorlatban”. A márciusi tanulmány szerint „a védelmi törvény … kimondja, hogy a magyar állampolgár köteles honvédelmi kötelezettségének eleget tenni; sorkatonaság csak rendkívüli állapotban, háború esetén hívható fel”. A hivatásos, szerződéses katonai pálya létezik, de az nem „kötelező” szolgálat klasszikus értelemben. Az eddigi magyar álláspont szerint nem támogatják az olyan javaslatokat, melyek uniós vagy multinacionális szinten előírnák minden állampolgár számára a katonai szolgálatot. A Magyar Honvédség aktív állománya: a legfrissebb adatok szerint kb. 41 600 fő. A tartalékosok száma: a honvédelmi miniszter közlése szerint az elmúlt 10 hónapban több mint 5 000 új tartalékos jelentkezett.