Forrás: reuters.com Genfben vasárnap amerikai, ukrán és európai tisztviselők ültek tárgyalóasztalhoz a Washington által előterjesztett, 28 pontos békekoncepcióról, amelynek számos eleme komoly aggodalmat keltett Ukrajnában és szövetségesei körében. A tervezet ugyanis területi engedményeket, az ukrán haderő korlátozását és a NATO-csatlakozási törekvés feladását követelné Kijevtől – mindezt az agresszor Oroszország javára. / A kép illusztráció/

Donald Trump amerikai elnök, a béketerv fő szószólója vasárnap arról beszélt, hogy Ukrajna „nem volt elég hálás” az amerikai támogatásért. Erre reagálva ukrán tisztviselők sorra igyekeztek hangsúlyozni: tisztelik és nagyra értékelik az Egyesült Államok szerepét.

Trump pénteken ultimátumként azt is közölte: Volodimir Zelenszkijnek csütörtökig jóvá kell hagynia a tervet. A feltételek azonban a legtöbb ukrán – különösen a fronton harcoló katonák – számára a kapitulációval lennének egyenértékűek a közel négy éve tartó, a második világháború óta legsúlyosabb európai fegyveres konfliktusban.

A terv ugyanakkor nem végleges: Trump szombaton közölte, hogy „nem ez az utolsó ajánlata”.

Feszült légkör Genfben – Rubio optimista, Ukrajna óvatos

A genfi tárgyalásokat az amerikai delegáció részéről Marco Rubio külügyminiszter vezette. A megbeszélések a vártnál is feszültabb hangulatban indultak, alig néhány órával azután, hogy Trump a közösségi médiában arról írt: Ukrajna „nulla hálát” mutatott, és Európa továbbra is vásárolja az orosz olajat.

Rubio a tanácskozás közben röviden a sajtó elé állt, és meglepően pozitív értékelést adott:

„Ez volt talán a legjobb tárgyalási kör azóta, hogy Trump visszatért a hatalomba” – mondta, majd arról beszélt, hogy a tervet módosítani fogják úgy, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok számára is elfogadható legyen.

Az ukrán delegációvezető, Andrij Jermak látványosan igyekezett köszönetet mondani Trumpnak, percekkel később pedig maga Zelenszkij is nyilvánosan háláját fejezte ki.

Európa kimaradt a tervezésből – és új változatot készített

A békekoncepció megszületését komoly zavarként élte meg az Európai Unió, hiszen – mint kiderült – Washington előzetes egyeztetés nélkül tette közzé. Ez Németországot és több európai fővárost is nyugtalanította.

Friedrich Merz német kancellár a johannesburgi G20-csúcson kijelentette:

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a következő napokban olyan megoldás születik, amely Trump elnök elképzeléseinek megfelel.”

A Reuters vasárnap megszerzett dokumentuma szerint az európaiak alternatív tervezetet nyújtottak be, amely elutasítja az ukrán hadsereg drasztikus korlátozását és a területi engedményeket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta:

  • Ukrajna határait erővel nem lehet megváltoztatni.
  • A hadsereget nem lehet sebezhetővé tenni.
  • Az EU-nak központi szerepe kell legyen egy jövőbeli békerendezésben.

Ukrajna helyzete kritikus: orosz előretörés, energiahiány, belpolitikai nyomás

A béketárgyalások a háború egyik legnehezebb szakaszában zajlanak:

  • Oroszország lassú, de érzékelhető előretörést ért el több frontszakaszon, rendkívül súlyos emberveszteségek árán.
  • Pokrovszk logisztikai csomópontjának egy részét már elfoglalták.
  • Az ukrán energiainfrastruktúrát folyamatos drón- és rakétatámadások érik, milliók maradnak naponta órákra víz és fűtés nélkül.
  • Kijevben pedig korrupciós botrány robbant ki, amely Zelenszkij közvetlen környezetét is érinti.

Zelenszkij arra figyelmeztetett: Ukrajna „méltóságát és szabadságát” kockáztatja, ha a béketervben rögzített feltételeket elfogadják – és még az amerikai támogatást is elveszíthetik, ha rossz döntést hoznak.

Kinek kedvez a béketerv? – Moszkva nyerhet időt és diplomáciai teret

Az amerikai javaslat – amely több kulcsfontosságú orosz követelést is tartalmaz – sokak szerint a diplomáciai kezdeményezést Moszkva kezébe adná vissza.

Pedig az elmúlt hetekben Ukrajna némi reményre lelt:

  • az USA szigorúbb szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen;
  • ukrán drón- és rakétacsapások egyre nagyobb károkat okoznak az orosz energiaszektorban.

Így a mostani béketervezet sokakban azt a benyomást kelti, hogy túlzottan közel áll az orosz „kívánságlistához”, ahogyan azt több amerikai szenátor is megfogalmazta.

Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn Putyinnal beszél a tervekről, majd – ígérete szerint – tájékoztatja európai és amerikai partnereit.
Putyin eddig „alkunak alapjául szolgáló dokumentumnak” nevezte a tervet, de Moszkva valószínűleg tiltakozni fog azon pontok ellen, amelyek a néhány elfoglalt terület elhagyását követelik.

Kilátások: diplomáciai harc az idővel – és az egymással versengő békekoncepciók között

A genfi tárgyalások valószínűleg csak a kezdetét jelentik egy hosszú, bonyolult diplomáciai folyamatnak, ahol:

  • Washington,
  • az Európai Unió,
  • Kijev,
  • Moszkva,
  • és Ankara

egyaránt saját elképzelése szerint próbálja mederbe terelni a háború lehetséges lezárását.

A következő napok kritikusak lesznek. Trump ultimátuma, Európa ellenjavaslata és Oroszország lassú, de kitartó előretörése együtt olyan politikai nyomást helyez Ukrajnára, amely alapjaiban befolyásolhatja a háború következő szakaszát.A kérdés: lehet-e olyan béketervet alkotni, amely egyszerre tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását, kielégíti az amerikai politikai elvárásokat és nem jutalmazza az agressziót?Genfben most ennek a lehetőségét mérik fel – feszült tárgyalások közepette, időzített politikai bomba fölött egyensúlyozva. /A kép illusztráció, az anyaggyűjtésben az MI segített/