Forrás: handelsblatt.de Az európai döntéshozatalban a német autóipar érdekei korábban is meghatározó szerepet játszottak; úgy tűnik, ez most sincs másként. Ha az Európai Unió módosítja a 2035-re tervezett teljes belső égésű motoros tiltást, az mindenekelőtt a német gyártók számára jelenthet könnyebbséget , és így a Magyarországon lévő némert gyáraknak is.
A Mercedes-Benz, a BMW, a Volkswagen és az Audi európai eladásainak 60–73 százalékát még mindig hagyományos, belső égésű motorral szerelt járművek adják el. Ez jóval meghaladja az uniós átlagot: a Dataforce adatai alapján a kontinens egészét tekintve a belső égésű modellek aránya 57 százalék. A német vállalatok tehát különösen érzékenyen reagálnának a 2035-től tervezett teljes tiltás fenntartására.
A Handelsblatt értesülései szerint most olyan uniós javaslat körvonalazódik, amely 2035 után is lehetővé tenné azoknak az új autóknak a forgalomba helyezését, amelyek nem teljesen elektromos hajtásúak. A szabályozási vita középpontjában a plug-in hibrid modellek állnak, amelyek zéró kibocsátású besorolása a jövőben több feltételhez kötődhet.
Adókedvezmények csak valódi elektromos használat esetén
Az elképzelés szerint a céges plug-in hibridek akkor tarthatnák meg a rájuk érvényes adóelőnyöket, ha tulajdonosaik ténylegesen jelentős arányban elektromos módban közlekednek velük. A gyártók már ma is képesek anonim módon rögzíteni, hogy az egyes járművek milyen arányban futnak tisztán elektromos üzemben, így a szabályozás ellenőrzése technikailag nem ütközne akadályba.
Geofencing: automatikus villanyüzem a városokban
Brüsszelben emellett olyan megoldást is mérlegelnek, amely automatikusan elektromos üzemmódra váltaná a plug-in hibrideket, amikor azok belépnek egy meghatározott városi zónába. Az úgynevezett geofencing rendszer az érzékenyebb városrészekben csökkentené a helyi emissziót, miközben a hosszabb, településeken kívüli utakon továbbra is lehetővé tenné a hibrid vagy a belső égésű üzem használatát.
Új kompromisszum körvonalazódik
A 2035-ös tiltás újragondolása mögött több tényező áll: a tagállamok között tapasztalható gazdasági különbségek, az elektromos hálózatok eltérő fejlettsége, a nyersanyagellátás bizonytalanságai és az elektromos autók relatív magas ára egyaránt indokolttá teheti az átállás ütemének módosítását.
A német autóipar mindeközben továbbra is jelentős beruházásokat hajt végre a hagyományos és a hibrid hajtásláncok fejlesztésébe, így egy rugalmasabb szabályozás közvetlen piaci előnyt jelenthet számára. Az EU-ban várhatóan az év második felében folytatódik a részletes jogszabályi javaslatok kidolgozása.
A vita azonban még korántsem tekinthető lezártnak: a környezetvédelmi szervezetek, egyes tagállamok és a villanyautó-ipar szereplői szerint a plug-in hibridek hosszú távú támogatása veszélyeztetheti az unió klímacéljait. A következő hónapok tárgyalásai döntik el, milyen kompromisszum születik a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi vállalások között.
