Tudósok szerint a jól működő elménk hosszú távú megőrzésének titka az egyszerű kardio-gyakorlatokban rejlik. Miközben a szívnek és a tüdőnek minden egyes futópadon (vagy a természetben) tett lépés vagy a séta egyértelműen jót tesz, az agyunk is egyre fittebbé válik. Mindezért naponta legalább 30 percet kell mozognunk.
A túl sok vagy a túl kevés energia is könnyen zavart okozhat a rendkívül finom agyi mechanizmusok működésében. A magas rosttartalmú, kevésbé zsíros és nem túl sok fehérjét tartalmazó étrend azért hasznos szervezetünk számára, mert ezek az ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. A kiegyensúlyozott tempójú emésztés pedig megbízható és egyenletes energiaellátást biztosít az agynak, így tudnak belső szerveink optimálisan, egészségesen működni.
Ha túlságosan elnézőek vagyunk magunkkal iránt az „étkezési bűnök” tekintetében, agyunk szintén ellustul. Hosszú távon károsan hatnak rá a szélsőséges táplálkozási szokásaink. Sem a mértéktelen falások, sem az extrém diéta nem vezet jóra. Tudós tanulmányok bizonyították már, hogy a túlzásba vitt diéta zavartságot, nyugtalanságot, sőt memóriazavart is okozhat.
Megelőzhetjük a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás vagy a magas vérnyomás kialakulását megfelelő életmóddal. Mindezek a betegségek nagymértékben hatnak az agyi működésre is. Köztudomású, hogy e betegségek az észlelésben és az emlékezet működésében is zavart okozhatnak. Legyen jó keringésünk! Ehhez s többi között az is kell, hogy kerüljük a telített zsírokban gazdag ételeket, és persze a dohányzást! Hatékonyan így csökkenthetjük az időskori agyi károsodások esélyét.
Az alvás segít emlékeink rendszerezésében: egyes emlékek eltűnnek, mások hosszú időre elraktározódnak. Tudósok bizonyították, hogy a kevés alvás miatt a sejtek közötti kapcsolódási helyek elzáródhatnak, nem terjed megfelelően az ingerület, ezért lassul a gondolkodásunk, a tanulási folyamat. Az időskori kognitív funkciók csökkenésének is lehet az egyik oka a krónikus alváshiány, bár ez az ok-okozati összefüggés nem egyértelműen bizonyított.
Egyre több bizonyíték mutatja a koffeinnek az agy működésére gyakorolt kedvező hatását. Sok, hosszan tartó kutatás bizonyítja, hogy napi 2–3 kávé elfogyasztása lassítja az észlelési funkciók romlását, és nagymértékben – 30-60 százalékkal – csökkenti az Alzheimer-kórban megbetegedők számát. Az még nem bizonyított, hogy a kávéban vagy a teában lévő koffein vagy az antioxidánsok hatásának köszönhetők-e ezek a jótékony hatások, de az bizonyos, hogy a délben elkortyolt tejeskávé serkenti agy észlelési funkcióit.
A halételek is fontos elemei az egészséges étrendnek. A bennük található esszenciális zsírsavak, mint az ómega-3, nélkülözhetetlenek az agy megfelelő működéséhez. Nagyon kedvezően hatnak a depressziós betegek kedélyállapotának javítására is. Az ómega-3 zsírsavakat tartalmazó étrend-kiegészítőknek nincs akkora hatása, mint a növényi és állati eredetű természetes táplálékoknak. Ilyenek például a lenmag, a halak, a szabadon nevelt állatok húsának fogyasztása.
A stressz is agyunk ellensége, ugyanis hatására káros méreganyagok szabadulnak fel a memóriáért felelős agyi területeken. Tudósok állítják, a kiegyensúlyozott életmód, valamint a relaxáció (például a jóga) beiktatása mindennapjainkba, a kézműves hobbik, mind – mind segítik lassítani az elbutulást, csökkentik a memóriazavarok kialakulásának esélyét, frissen tartják elménket.
Néhány multivitamin készítmény megterhelő lehet már a gyomrunknak is: ezek mesterséges anyagokat, édesítőket, aromákat, adalékokat tartalmaznak, és nem árt óvatosnak lenni velük. Mindig ellenőrizzük az összetételt, ne nyeljünk le minden agyonreklámozott készítményt nyakra-főre! Az állítólag az agyra ható táplálék-kiegészítőket, mint a ginkgót és melatonint tartalmazó tablettákat, kapszulákat szintén óvatosan kell kezelni. Esetenként lehetnek mellékhatásaik, például magas vérnyomás, emésztési és termékenységi problémák vagy depresszió. Mielőtt bármilyen táplálékkiegészítőt elkezdene szedni, célszerű megkérdezni a gyógyszerészt, fitoterapeutát, a gyógynövényeket jól ismerő természetgyógyászt, vagy nézze meg Gyógynövénykeresőnkben, milyen hatásai lehetnek.
A keresztrejtvények, a sudoku vagy a gondolkodást és logikát kívánó szórakozás is élesítik és frissen tartják elménket. A tanulás hiánya, a szellemi tunyaság gyorsítja a tudásszerző, -bővítő funkciók hanyatlását. Minél idősebb korodig és minél többet tanulsz, annál jobbak lesznek mentális képességeink idős korodban is. Fedezzünk föl folyton új dolgokat! Egy-egy ismeretlen kihívásnak megfelels sokkal többet használ elménknek, mint újra és újra ugyanazt a puzzle-t összerakni.
