Elmozdult a mélypontról a lakásépítés, de a 2008. I. negyedévinek az ötödét sem éri el

A használatba vételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmada. A kiadott építési engedélyek száma kimozdult ugyan a holtpontról, de a 2008. első negyedévi szintnek még az ötödét sem éri el.

Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami több mint kétszerese ugyan az egy évvel azelőttinek, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad: nem éri el a 2012 első negyedévi érték 70%-át. A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő lakásépítési tevékenység. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma.

Az év első három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval. Az egy évvel azelőtti alacsony bázishoz mérten ötödével több, 1654 új engedélyt adtak ki, ami a 2008. I. negyedévinek még az ötödét sem éri el, a 2012. év azonos időszakának adataitól pedig 23%-kal marad el. Csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését.

Az építtetői kör összetétele az egy évvel azelőttihez képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56%-ra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig 29-ről 43%-ra emelkedett. Budapesten az összes lakás 83%-át vállalkozók építtették. A tárgyidőszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban kisebb lett a saját használatra épített lakások aránya (67 helyett 53%), az értékesítésre szánt lakásoké pedig nőtt (31-ről 45%-ra). Bérbeadásra a lakások 1%-a épült, akárcsak egy évvel korábban.

Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások kétharmadát, az egyéni vállalkozások a lakások 28%-át építették (2013. I. negyedévében 54, illetve 31% volt).

Az újonnan épült lakóépületek között 70-ről 53%-ra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett (24 helyett 43%). A lakóparki lakások aránya 2%-os (egy évvel azelőtt 4%) volt.

Az I. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m² volt, ez 13 m²-rel kisebb, mint ezelőtt, ugyanis a 100 m²-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39%-ra csökkent.

A vizsgált időszakban 287 lakás szűnt meg. 47 üdülőépületben 82 üdülőegységet építettek, és 63 üdülőépületben 100 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezett üdülőegységeké közel háromszorosára emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 m², ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29%-os növekedés. A nem lakóépületek közül 58%-kal nőtt az ipari, 9%-kal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadottaké 15%-kal csökkent.