A győri vár bécsi kapja 1568-ban.A sorozat célja a város történetének bemutatása idősíkokban a múzeum tárgyainak, térképeinek felhasználásával. Az eredeti dokumentumok mellett azonban a film teret adott a legendák, szájhagyományok feldolgozására is, amelyeket a sorozatban színészek keltenek életre. A narrátor szerepében felbukkanó históriások Győr történetének egy egy jellegzetes pillanatába csöppenve rekonstruálják a múltbeli eseményeket. Így a múzeumba látogató iskolások a kiállítások tárgyain túl, filmen ismerhetik majd meg például a törökkori ostromok sorsfordulóit, vagy éppen egy győri céhes mindennapjait; a Jókai Mór regényéből híressé vált lőcsei fehér asszony tragikus élete és a hódító Napóleon győzelme is megelevenedik. 

A múzeumpedagógiai anyag célja, hogy a kiállítás tárgyait bemutatva, a históriások játékával színesített történetek 
tematikusan dolgozzák fel a megyeszékhely történetét úgy, hogy azt a múzeumi foglalkozásokon az iskolások 
megértsék az adott történetet és interaktív formában kezelni is tudják. Az alkotók a különféle látványelemekre is 
hangsúlyt fektettek, így 3D-animációban mutatják be Győr török kori végvárát, a gyönyörű, 18. századi, barokk 
Széchenyi teret és az 1809-i kismegyeri csatát is. A 3D-animációk mellett pedig térhatású szobabelsőkben egy-egy 
festmény vagy metszet főszereplője is életre kel. A fantázia segítségével egy vár szobájában például láthatjuk a 
törökverő Pálffy Miklós (aki a frank Adolf von Schwarzenberggel együtt foglalta vissza 1598. március 28-án Győr várát a törököktől) alakját, vagy éppen Napóleon győri vendégeskedésének egy pillanatát, továbbá 
megismerhetjük a győri polgárok barokk kori világát is. 

Adolf von Schwarzenberg, a győri vár egyik elfoglalója.A sorozat célközönsége múzeumi tanórán szervezett felsős és középiskolai tanulók. Az alapkoncepció szerint a 
múzeumpedagógiai filmsorozat Győr több ezer éves múltjából a győri vár török elleni várépítési korszakától egészen a vár megsemmisüléséig kívánja bemutatni (1537–1809) a város évszázadainak történetét. A múzeumi órák lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az élményalapú, tapasztalás általi megismerésre. A tankönyvek és az iskolai órák által közvetített ismeretek mellett helytörténeti kötődésekkel is találkoznak a gyerekek az aktuális óra témájához illesztve. A filmélmény segíti a tanultak rögzítését. A vetítéseket feladatlapos feldolgozás, a múzeum adott kiállítási anyagának megtekintése, egyéni feltérképezése követi. Kiemelkedő hangsúlyt fektettünk a tapintható műtárgymásolatok használatára és raktári műtárgyak bemutatására is. Az iskolai vetítések alkalmával a „bőrönd-múzeum” teremt lehetőséget, kisebb műtárgyak bemutatására.

A múzeumi tanóra anyaga:


1. Győr török kori vára

2. Győr a végvári harcok idején

3. A vár élete békeidőben

4. Élet a város otthonaiban

5. Gyermekélet

6. A franciák Győrben

A múzeumi szakkör anyaga:


1. Győr törökkori vára

2. Győr a végvári harcok idején

3. A vár élete békeidőben

4. A barokk Győr templomai

5. Kultúra

6. Jogtörténet

7. Élet a város otthonaiban

8. Gyermekélet

9. Közigazgatás, jogszolgáltatás

10. A franciák Győrben

A város és lakói – Győr, az erődváros története a 16–19. században


Múzeumpedagógiai programok
A foglalkozások helyszíne: a Győr–Moson–Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Xántus János Múzeum Győr, 
Széchenyi tér 5. Igény szerint a foglalkozások az iskolai médiateremben, illetve a Szent Anna Idősek Otthonában is 
megtarthatók. Az órák időtartama: 45 perc.

A foglalkozásokat 5.–6. osztályosoknak és a középiskolák 9.–10. osztályosainak ajánlják. A tananyaghoz illeszkedő 
órák mellett a Győr történetével megismerkedés a honismereti szakkörök anyagát is gazdagíthatja.