A háziasszony, Szederkényi Olga törökországi élményei közül jó szívvel említette a számára legérdekesebbeket: Bodrumot, amelyet történelmi tanulmányainkból jól ismerhetünk Petronium, illetve Halikarnasszosz vára néven, a relaxációra különösen alkalmas hamam-fürdőket, a bazárokat és a Török-Riviérát, más néven a Çeşmétől Alanyáig húzódó Türkiz-partot.
A tavaly ősz óta a magyarországi török külképviseletet vezető Şakir Fakılı nagykövet szívesen beszélt a hazájáról. Az asztalt borító terítő a fürdőkben használatos törülközőkre emlékeztette; a tálban pirosló gránátalma – jegyezte meg – ősi török szimbólum, a termékenység jelképe. Láthatott a rendezvény közönsége még vízipipát, pompásan megmunkált réztálat, kancsót. A minap zárult könyvfesztivál díszvendége a Török Köztársaság volt; különösen sokan keresték föl a török pavilont. Örömmel nyugtázta, hogy egyre több török nyelvű könyv jelenik meg a magyar piacon, nagy nézettségnek örvendett az egyik kereskedelmi tévében vetített Szulejmán című látványos, kosztümös török tévésorozat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az arab országokban megáll az élet, ha a tévében török filmeket játszanak, mert az arab nők is szeretnének olyan szabadon élni, mint török társaik.
Amai Törökországképes ötvözni az európai és az ázsiai értékeket. Közös bennünk, hogy a török ember is tiszteli a család intézményét, hasonló a vérmérsékletük. Közben videón láttuk és hallgattuk a nagykövet kedvenc dalát egy török énekesnő előadásában, a Magyar Rádió Zenekarának kíséretével. A dal fájdalmas történelmi sebekről szól.
Turisztikailag Törökország kiváló célpontokkal rendelkezik. Elsősorban Isztambul (Bizánc), Efez és Kappadókia, a fekete-tengeri városok, a földközi-tengeri zöld vidék, Antalya őrzik a történelmi emlékeket. Bár a nagykövet mindössze fél évvel ezelőtt foglalta el magyarországi állomáshelyét, máris otthon érzi magát – jelentette ki mosolyogva.
A következő vendég, Tasnádi Edit turkológus és műfordító valaha magyar nyelvésznek indult, de az egyetemen fel kellett vennie még egy szakot, így esett a választása a török nyelvre. Azután harminc könyvet fordított magyarra, közöttük a Nobel-díjas Orhan Pamuk három regényét (A nevem: Piros / Benim Adım Kırmızı; Fekete könyv / Kara Kitap; Az ártatlanság múzeuma / Masumiyet Müzesi). Elmondta: személyesen is ismeri a nemzetközi hírű kortárs írót. Élményei alapján „Törökországban minden van, és annak az ellenkezője is”. Vidéken még a régi erkölcsök és hagyományok uralják az életet. Csodákat művelnek a kézművesek: álomszép szőnyegek, szőttesek, réztárgyak dicsérik hozzáértésüket. A három tenger ölelte ország tele van természeti, történelmi és építészeti szépségekkel; a mai Törökországterületén is ringatták az emberiség bölcsőjét. Tasnádi Edit turkológus és műfordító öt évig élt a zöld területekben bővelkedő Ankarában, amit Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság első miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke tett meg az ország fővárosává. Az Anatóliai Civilizációj Múzeumában található a világ egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye.
