(Forrás: bbc.com) .Az indiai újságokban hétfő reggel megjelent fotó, amelyen női újságírók láthatók az afgán tálib külügyminiszter delhi sajtótájékoztatójának első sorában, bizonyára ilyen. A sajtótájékoztatót, – amely Amir Khan Muttaqi második sajtónyilvános eseménye volt az afgán nagykövetségen körülbelül 48 óra alatt,– azután hívták össze, hogy hatalmas felháborodás tört ki amiatt, hogy pénteki első találkozójáról kizárták a nőket.

Muttaqi a vasárnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kizárás nem volt szándékos és nem „tudatos”. „Ami a [pénteki] sajtótájékoztatót illeti, az rövid időn belül került meghirdetésre, és egy rövid újságírói lista került kialakításra, a bemutatott résztvevői lista pedig nagyon konkrét volt. Ez inkább technikai kérdés volt… Kollégáink úgy döntöttek, hogy egy meghatározott újságírói listára küldenek meghívót, és ennek mellett nem volt más szándékuk” – tette hozzá.

Az ENSZ „nemek közötti apartheidnek” nevezte az afgán helyzetet, ahol a nők és lányok nem járhatnak középiskolába vagy egyetemre, nem látogathatnak parkokat vagy edzőtermeket. Az általuk végezhető munkák egyre korlátozottabbak, a tálib kormány pedig előírja a testet teljesen eltakaró ruházat viselését és korlátozza utazási lehetőségeiket.

A 2021-ben visszaszerezte a hatalmat tálib kormány korábban kijelentette, hogy tiszteletben tartja a nők jogait az afgán kultúra és az iszlám jog értelmezésének megfelelően, de nyugati diplomaták szerint a nőkkel szembeni korlátozások akadályozzák a kormány elismerésének megszerzését. A nők jogainak elnyomása a tálibok uralma alatt a világon a legszigorúbb.

Muttaqi csütörtökön érkezett Indiába, hogy egy héten át magas szintű tárgyalásokat folytasson az orosz kormánnyal, amely eddig az egyetlen ország, amely teljes mértékben elismerte a tálib kormányt.

Delhi hivatalosan nem ismerte el Afganisztán de facto uralkodóit, de azon országok egyike, amelyek valamilyen formában diplomáciai vagy informális kapcsolatokat ápolnak velük, sőt, kis missziót tart fenn Kabulban, és humanitárius segélyt is küld oda.

A látogatást a két ország közötti kapcsolatok erősödésének tekintik, és mindkettő számára kulcsfontosságú: a tálib kormány elismerésének törekvései lendületet kapnak, míg India előmozdítja stratégiai és biztonsági érdekeit. Pénteken Muttaqi találkozott S Jaishankar külügyminiszterrel, aki bejelentette, hogy India újra megnyitja kabuli nagykövetségét, amelyet 2021-ben, a tálibok hatalomra kerülése után bezártak.

A nap későbbi sajtótájékoztatón körülbelül 16 férfi újságíró vett részt, míg a női újságírókat elutasították a nagykövetség kapujánál. A tálib kormány egyik forrása elismerte, hogy a nőket nem hívták meg az eseményre. India külügyminisztériuma (MEA) közölte, hogy „nem vett részt a sajtótájékoztatón”, mivel az az afgán nagykövetségen került megrendezésre.

Az indiai földön elkövetett nemi diszkrimináció azonban felháborította a politikusokat és újságírókat, akik kritizálták a kormányt, amiért hagyta, hogy ez megtörténjen. Az ellenzéki vezető, Rahul Gandhi szerint azzal, hogy engedélyezte a rendezvény megtartását, India miniszterelnöke, Narendra Modi „minden indiai nőnek azt üzeni, hogy túl gyengék ahhoz, hogy kiálljanak értük”.