(Forrás: faz.de, fas.de) Az elmúlt hetekben többször is láttak orosz repülőgépeket és idegen drónokat európai országok felett, például Dániában, Norvégiában, Lengyelországban és Németországban is. A legtöbb esetben a Kreml a gyanúsított. Ismét nyilvánvalóvá vált, mire képes Európa – és főleg, mire nem.

Nagy Balázs napirendje zsúfolt, naptára pedig tele van. Manapság, aki egy drónelhárító cég vezetője, az nagyon keresett.A drónokat, amelyeket Lengyelországban nagy pénzekért lőttek le harci repülőgépekkel, a mi drónjaink gyorsabban és olcsóbban tudták volna lelőni” – mondja Nagy Balázs, aki egy német céget vezet, a Frankfurter Allgemeine .Sonntagszeitungnak. adott interjúban. Amikor az európai kormányfők Koppenhágában arról tárgyalnak, hogyan lehetne a lehető leggyorsabban megoldani a légvédelem hiányosságainak dilemmáját, a Tytan Technologieshez hasonló fegyvergyártó start-upok is figyelmesen követik az eseményeket. Mivel az országok hajlandóak sok pénzt fektetni védelmükbe, ez még inkább igaz: a képességbeli hiányosságok többnyire piaci rést is jelentenek.

„A drónok nem csak háborús fegyverek, hanem Oroszország célzottan alkalmazza őket a háború és a béke közötti állapotban is” – mondja Fabian Hinz, a drón- és rakétatechnológiák szakértője az International Institute for Strategic Studies (IISS) intézetben. Oroszország szabotázsra és kémkedésre használja őket – és arra, hogy tesztelje Európa légvédelmi képességeit. „Az elmúlt hetek egyértelműen megmutatták: hatalmas lemaradásunk van.”

Szoros kapcsolatok a Bundeswehr innovációs laboratóriumával

A Tytan Technologies élen akar járni, amikor ennek a hiányosságnak a pótlásáról van szó. Ukrajnában már tesztelték a müncheni gyártó drónjait, és részben integrálták őket a légvédelembe. A vállalat technológiai szempontból különösen jól felkészültnek tartja magát az iráni Shahed drónok elleni küzdelemre. Az első tesztek azt is megmutatták, hogy potenciál van a sikló bombák elleni küzdelemben is, mondta Maximilian Enders, a Tytan vállalatfejlesztési vezetője.

A vállalat a német fegyveres erőkkel való együttműködés során is szerzett tapasztalatokat a drónok fejlesztéséhez. Különösen szorosak a kapcsolatok a Bundeswehr erdingi innovációs laboratóriumával, nem utolsósorban azért, mert a Tytan az ottani repülőteret használja. Az együttműködést most tovább kívánják mélyíteni. A F.A.S. előzetes információi szerint a vállalatot a jövő héten hivatalosan megbízzák egy komplett megoldás kidolgozásával a katonai ingatlanok és a kritikus infrastruktúra védelmére. A Bundeswehrral való együttműködésért az erdingi innovációs laboratórium felel. Az új projekt elsősorban a NATO 2. osztályú drónok, például a Shahed drónok elleni védelemmel foglalkozik.

A Shahed vagy annak orosz másolataihoz hasonló drónok jelentősen befolyásolták az ukrajnai háborút. Technológiai szempontból meglehetősen egyszerűek, gyártásuk viszonylag olcsó. A Shahed-136 darabköltsége 20 000 és 50 000 dollár között mozog. De éppen ez teszi őket fontos fegyverré Oroszország számára az Ukrajna elleni háborúban. Mára már egyes éjszakákon több százat indítanak el, kényszerítve ezzel az ukránokat, hogy lőjék ki lőszerüket és főleg korlátozott számú légvédelmi rakétájukat. Míg egy Iris-T rakéta ára a magasabb hat számjegyű dollár tartományba esik, egy Patriot rakéta még ennél is jóval drágább lehet. „Ez a fajta védelem hosszú távon túl drága” – mondja Hinz, az IISS szakértője. Az Ukrajna által egyébként gyakran használt drónok alulmaradnak a Shahedek vagy a sikló bombák elleni harcban. Ráadásul ezeket a drónokat a földön lévő pilóták irányítják, így használatuk személyzetigényes.

Célra repülés mesterséges intelligenciával

Ezért néhány hónapja egy másik drón típus terjed el Ukrajnában. Az úgynevezett Interceptor drónok nem a tipikus négylábú megjelenésűek, inkább „kis rajzfilmrakétáknak” tűnnek, ahogy Hinz fogalmaz. Formájuknak és motorjuknak köszönhetően gyorsabban és magasabbra repülhetnek. A Tytan korán felismerte ennek a technológiának a jelentőségét. 2023 nyarán a alapítók Kijevben részt vettek egy hackereknek szóló versenyen, egy úgynevezett hackathonon – Nagy elmondása szerint az egyetlen külföldi csapatként. Az akkori müncheni műszaki egyetemi hallgatók az autonóm védelmi drón koncepciójukkal a győztesek közé kerültek. Nagy és társalapítója nem sokkal később ötletükből létrehozták a Tytan Technologies vállalatot.

„Célunk a kezdetektől fogva az volt, hogy a rendszer ne kerüljön többe, mint a drón, amelyet elhárít” – mondja Nagy. A vállalat az egységköltséget alacsony öt számjegyű összegre becsüli, de a jövőben az ár négy számjegyű összegre csökkenhet.

A vállalat drónja szinte minden műveletet emberi beavatkozás nélkül hajt végre: amint ellenséges drónt észlel, annak pozícióját, sebességét és repülési irányát automatikusan továbbítja az elfogó drón irányítóállomásának. Mesterséges intelligencia segítségével meghatározza az ütközés helyét. A drón fedélzetén lévő mesterséges intelligencia ezután folyamatosan kiszámítja a megfelelő pályát, hogy nagy sebességgel eltalálja és megsemmisítse az ellenséges drónt. A katonának csak a drón indítására kell jelet adnia és meg kell erősítenie a célt. A Tytan célja, hogy egy gyakorlott katona egyszerre akár tíz drónt is irányíthasson.

A drón egyes alkatrészei 3D-nyomtatóval készülnek. Nagy szerint elsősorban a szoftver teszi ki a termék lényegét. A Tytan közel 40 alkalmazottjának 80 százaléka szoftvermérnök. A vállalat nem árulja el, mekkora a Tytan drónok találati aránya Ukrajnában. „A kilövésszámokat nem hozzuk nyilvánosságra, már csak a helyszínen dolgozó csapatunk biztonsága miatt sem” – mondja Nagy. Annyit azonban elárulhat, hogy az ukránok nagyon elégedettek a rendszerrel.

Hinz szakértő szerint mindig nehéz megítélni, hogy a rendszereket milyen mértékben használják és hogyan teljesítenek. „Sok védelmi területen működő start-up elsősorban a szoftverére koncentrál. Hogy ezek valójában mennyit tudnak teljesíteni, kívülről alig lehet ellenőrizni.” Az azonban biztos: „Az Interceptor drónok fontos technológiai ugrást jelentenek, nagy potenciállal a légvédelem területén.” Más szavakkal: az olcsó tömeget olcsó tömeggel kell ellensúlyozni, nem drága csúcstechnológiával. A védelem automatizálása is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a drónrajok jelentette fenyegetés miatt.