A közvélemény-kutatás aktualitását az adta, hogy az OSZK meghirdette a családi olvasás évét, ami az olvasás fontosságát hivatott hangsúlyozni. 1964-ben, majd azt követően további három alkalommal (1985-ben 2000-ben és 2005-ben) készült e tárgykörben átfogó kutatás. A mostani nem nevezhető az elődeihez képest alaposnak, hiszen mindössze ezer személyt kérdeztek meg, ráadásul a véletlen mintavétel alighanem alapos torzításokat tartalmaz. A reprezentatív felmérésből leszűrt összegzés alapján a 15 évesnél idősebb magyar lakosságon belül a „törésvonal” a világhálót használók és nem használók között húzódik. Az elsősorban nem fővárosi, idős és alacsony iskolai végzettségűek leggyakrabban televíziózással töltik szabadidejüket (59%); az internetet főként a szórakozni vágyó fiatalok használják (71%). Könyvet pedig elsősorban a kultúra iránt fogékony városiak vesznek a kezükbe.
A mai tájékoztató résztvevői között mindamellett akadtak, akik vitatták azt az optimista kicsengésű megállapítást, amely szerint az utóbbi években javulás mutatkoznék az olvasás népszerűségét illetően. Öt évvel ezelőtt ugyanis a megkérdezettek hatvan százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, most viszont ez az arány 49 százalékra csökkent. Vajon így van ez a társadalom egészében? Riasztó adatokat olvasunk ugyanis a funkcionális analfabetizmus terjedéséről, a könyvek csökkenő példányszámáról. Nem inkább arról lehet szó, hogy „illetlenség” bevallani az olvasás mellőzését? Másfelől az is kérdéses, miért szerepel a megkérdezettek „legfrissebb olvasási élménye” között Jókai Mór és Gárdonyi Géza? Nem csupán kötelező olvasmányként hallott valamit harangozni ezekről a szerzőkről a felmérés alanya? (Az viszont már hihetőbb, ha a friss élmények között szerepelnek Lőrincz László, Rejtő Jenő, J. K. Rowling, vagy Daniel Steel művei is.)
A felmérés szerint alig kedveltek Magyarországon a hangoskönyvek, és csak egy szűkebb, fiatalabb réteg körében van jelen az eBook és az iPad, mint lehetséges eszköz. A kutatás alapján az is elmondható, hogy több-kevesebb rendszerességgel ma már a lakosság nagyobbik része használja az internetet, de a hazai internet-elterjedtség – nemzetközi összehasonlításban – elmarad a kívánatostól.
Az idén nyáron útjára bocsátott családi olvasás éve programsorozat fontosnak tartja, hogy a legkisebb közösségekben – a családokban – idejekorán felismerjék az olvasás fontosságát. Nem ártana azonban tudni, hogy ma valójában milyenek az olvasási szokások. Egy-egy hevenyészett felmérés azonban legfeljebb csak azt ismételgetheti, amit már a közszolgálati televízió Nagy Könyv adása után is tudunk, hogy Jókai az egyik legnépszerűbb magyar író.

