Holnap, október 1-jén foglalja el hivatalát Mark Rutte a NATO brüsszeli székhelyén, váltva Jan Stoltenberg főtitkárt. A Deutsche Welle, a német rádió diplomáciai összefoglalót ad a volt holland kormányfőről, akinek megválasztását kifejezetten támogatta Joe Biden. 

Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek már nem volt ilyen jó véleménye róla, „M. Non”-nak is nevezték, mert a francia elnök terveivel rendre nem tudott egyetérteni. Viszont jó viszonyban volt Olaf Scholz német kancellárral és még Giorgia Meloni, olasz kormányfővel is, akivel együtt kezdeményezte a menekültek EU-n kívüli, harmadik országba küldésének tervét.

Orbánnal már korántsem ez a helyzet. A jelenlegi magyar kormányfő végül azért fogadta el Rutte jelölését, mert a katonai szövetség főtitkára megértette: Orbán semmilyen formában sem fogja támogatni Ukrajnát, mint NATO-n kívüli országot. Viszonyuk akkor mérgesedett el, amikor 2021-ben Orbánék keresztülerőszakolták az LMBTQ-közösségeket támadó törvényüket, s akkor a liberális holland miniszterelnök azt merte mondani: „ha nem tetszik Orbánnak az EU-s jogrend, nyugodtan vegye a kalapját, távozzék az Európai Unióból”.

Rutte – ahhoz képest, hogy ellenezte Trump protekcionista gazdaságpolitikáját ellenezte – elnöksége idején meglehetősen jó kapcsolatot alakított ki vele; mi több: a 45. amerikai elnök még a „barátjának” is nevezte. Egyébként épp azért ragasztották rá a „Teflon Mark” jelzőt, mert kifejezetten jól tud alkalmazkodni a rossz helyzetekhez is. És állja a sarat!

Ha Trump ismét bejutna a Fehér Házba, az sem lesz majd nagy kihívást a számára. Mivel koalíciós kormányzásban sikereket tud felmutatni, feltehetően a 32 tagállam összetartása sem okoz majd nagyobb fejfájást neki. Ami nehézséget okozhat – véli a Deutsche Welle –, hogy nem tud majd bebiciklizni a munkahelyére, ahogy ezt tette évekig miniszterelnökként.

Magyarország is részt vett New Yorkban a „Béke Barátai” alapítványi konferencián, amelyet Kína és Brazília szervezett, 15 ország támogatásával – számol be erről az Ukrainszkaja Pravda. A jelenlévők között volt Törökország, Kazahsztán, Kenya, Zambia és Szaúd-Arábia is. A résztvevők hatpontos béketervben egyeztek meg, amelynek lényege, hogy további emberéletek megmentésére a hadakozó feleknek azonnal a tárgyalóasztalhoz kell ülniük és meg kell egyezniük. Kína szerint már 110 országot sikerült meggyőzni ennek a béketervnek a helyességéről. Ukrajna viszont tiltakozik. Egyrészt nem avatták be Kijevet a béketervbe, másrészt éppen ezért a kezdeményezést destruktívnak tartja Zelenszkij elnök, aki szerint ez nem több, mint egy politikai álláspont.

Josep Borrell, az Európai Bizottság spanyol alelnöke azonnal reagált Szijjártó bejelentésére – és amiről beszámolt az Ukrán Nemzeti Hírszolgálat, valamint az Amerika Hangja is – számos más portállal együtt. Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kifogásolta a magyar kormány részvételét a „Béke Barátai” alapítványi konferencián, mivel az uniós álláspont ezzel ellentétes. Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajnát honvédő harcában. Borrell a kínai–brazil béketervet úgy értékeli, mintha Ukrajnát a megadásra akarnák felszólítani. Így fogalmazott: vannak tagállamok, nem sok, igazából csak egy az EU-ban, amelyik nem tekinthető a legbefolyásosabb tagállamnak, de amikor a békéről beszél, az olyan, mintha a megadásról, a feladásról beszélne. Ezt a kifejezést persze nem használja, de szavai egyértelműen arra utalnak. A békéről teljesen más elképzelésük van, mint Zelenszkij elnöknek. Ez a bizonyos béketerv-szemlélet Borell szerint – bármennyire szeretnék a benne résztvevők – nem fogja megfertőzni az uniós tagállamokat. Abban biztosak lehetnek.

Magyarország az eddigieknél is szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik Oroszországgal – mondta Szijjártó New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlésén, amit a török nemzeti hírügynökség, az Anadolu Ajansi is részletesen ismertetett. „Bár mi nem szeretjük a szankciók bevezetését, de vannak olyan európai szabályok, amelyekhez tartani illik magunkat, s úgy akarjuk még tovább mélyíteni kapcsolatainkat Oroszországgal, hogy azok ne essenek a szankciók hatálya alá” – fogalmazott az orosz TASZSZ hírügynökségnek a magyar külügyminiszter. Ennek fontos állomása volt az előző héten tartott orosz–magyar gazdasági fórum, amelyen 173 vállalkozó vett részt.

„Számomra – mondta Szijjártó – ez azt bizonyítja, hogy nemcsak politikai óhaj a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, de biznisz, jó üzlet is”. Megismételte azt is, amit egyébként sok szakértő cáfol folyamatosan, hogy a szankciók nem hoztak semmilyen eredményt, illetve azt, hogy az európai gazdaságoknak több kárt okoztak, mint Oroszországnak.