A bécsi kilátóhelyek között a Szent István-dóm, Kahlenberg és a Duna-torony tartozik az igazi klasszikusok közé. A város azonban újabb perspektívákat is kínál. Háromszáznegyvenhárom lépcsőfokot számlál a szűk lépcső, amelyik a
Szent István-dóm kilátójába vezet. A kényelmesebbek lifttel is felutazhatnak, hogy megcsodálhassák 60 méter magasból a kilátást a bécsi óvárosra.
Hasonlóan látványos képet kínál a városra és a Dunára a 484 méter magas Kahlenberg hegy, ahová gyalogszerrel és tömegközlekedési eszközzel egyaránt eljuthatunk. A Duna-torony teljes körpanorámát nyújt a városra. A 150 méteres magasságban két étterem is működik; lassú forgásuk közben folyamatosan új
távlatból mutatják a várost.
Aki Bécs jelenlegi legnagyobb építkezését szeretné fentről megcsodálni, az egy új információs központból teheti meg mindezt. A tűzpiros fatorony, a „Bahnorama” (Favoritenstraße 51., a Südtiroler Platz közelében)66 méteres
magasságból kínál sajátos rálátást a bécsi leendő főpályaudvarra. A bejáratnál kávézó és kerthelyiség várja a vendégeket, a készülő létesítményt 550 négyzetméteres kiállítás, valamint modellek és virtuális ábrázolások mutatják meg a szemlélőknek. Európa legmagasabb, fából készült tornyának a tetejébe lifttel juthatnak fel a
vendégek, ahonnan személyesen is meggyőződhetnek az építkezés előrehaladtáról. Az egykori Déli pályaudvar területén kialakuló bécsi főpályaudvart 2013-ban adják át a forgalomnak,és
várhatóan az európai vasúthálózat egyik különösen modern csomópontjaként szolgál majd. A pályaudvar környékén új negyed van kialakulóban irodákkal, lakásokkal, iskolákkal és parkkal.
Izgalmas kilátásokat ígér a bécsi Práter legújabb attrakciója is: a „Práter-torony” 117 méteres magasságával a világ legmagasabb körhintája, amely óránként 60 km-es sebességgel repíti utasait és kínál mindeközben varázslatos kilátást a városra.
Auguste Rodin a bécsi szecesszió tiszteletbeli tagja volt és 1898-tól küldött alkotásokat a Bécsi Művészegylet
kiállításaira. 1899-ben a szecesszionisták megvették Rodin egyik mellszobrát a Belvedere számára. A világhírű
gyűjteményben található további alkotások megszerzése is visszavezethető a Rodin és a bécsi szecesszionisták
között fennálló kapcsolatra. Rodin több fő műve is a központi teremben kapott helyett 1901-ben, a IX. Szecessziós
Kiállítás alkalmával; ezek: „A calais-i polgárok”, „Balzac”, „Érckorszak” és „Éva”. Rainer Maria Rilke 1908-ban
rendezett kiállítást a Heller Művészeti Szalonban, hogy megismertesse a közönséggel Rodin grafikáit. Erről a
kiállításról a Belvedere két rajzot is megvett. A rákövetkező években a Belvedere olyan meghatározó munkákkal egészítette ki Rodin-állományát, mint a Victor Hugo-emlékmű terrakottavázlata, az író mellszobra és az „Éva” című alkotás. A Belvedere tulajdonában lévő Rodin-ek kiegészítéseként az Orangerie-ben megrendezett kiállításon számos, kölcsönbe kapott mű is megtekinthető. A tárlat rávilágít a művész tökéletes formáért vívott küzdelmére, valamint történelmi fotók segítségével az alkotás hátterében megbúvó összefüggésekre is.
A Rodin és Bécs című kiállítás október 1-jén nyílik és jövő január 9-ig látogatható az Orangerie-ben (Alsó-Belvedere,
Rennweg 6.)
