A Wall Street Journal azt emeli ki a pozsonyi biztonságpolitikai tanácskozásról, hogy a közép-európai vezetők nagyobb egységet követeltek az uniótól az ukrán válság kapcsán. Felszólalásaikban hangsúlyozták: a Nyugat közönyös volt a keleti tagokat fenyegető kockázatok ügyében és részben éppen ezt idézte elő a mostani bajokat. Így a többi között az, hogy Brüsszel hagyta elhalni a Nabucco-gázvezeték tervét, illetve hogy az USA figyelme Európáról Ázsia felé fordult. A V4-országok vezetői közös akciókat sürgettek. Ilyen lenne pl. a lengyelek által felvetett energiaszövetség.
A magyar statisztika az év első három hónapjára 3,5%-os növekedést jelzett – írja a Financial Times –, ami igazából, a kiigazításokat figyelembe véve csak 3,2%, de mint Gabler Gergely az Erstétől mondja, mindenképpen rendkívüli eredmény, amihez persze a tavalyi alacsony viszonyítási alap is hozzájárult. Bár a részletes adatok még hiányoznak, a szakértő szerint a kiugró teljesítmény mögött az autóipari termelés megugrása áll. A kedvező adatok az egész régióra jellemzőek, Románia pl. 3,8%-ot mutatott ki. Az Erste mindenesetre most úgy számol, hogy Magyarországon a GDP ebben az évben 2,5-3%-kal lesz nagyobb. Az EBRD ellenben csak 1,6%-ot tart valószínűnek, főleg az ukrán helyzet folytán.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt latolgatja, hogy vajon az EP-választások megint elsöprő sikert hoznak-e Orbán Viktor számára, de legalább ilyen izgalmas kérdés, miként szerepel a Jobbik. Mindenesetre a szavazás feltárja a belső erőviszonyokat a pártok között, hiszen ezúttal nem a magyar törvények szerint bonyolítják le a választást. A Fidesz nevében Szájer József és Gál Kinga nemrégiben bírálták a szocialistákat, akik közreműködtek az Orbán-kormány demokrácia-felfogását igencsak kifogásoló Tavares-jelentés elkészítésében. A Jobbik listavezetője pedig az a Morvai Krisztina, aki egyre másra antiszemita kirohanásokkal véteti magát észre.
A teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!
