A kormányfő véglegessé tette a jól összehangolt államcsínyt, ami megingatta az EU önelégültségét, mármint hogy a szervezet nem más, mint jól nevelt demokráciák klubja. A Fidesz alkotmányos reformja frankensteini államot teremtett, amelyben úgy rakták össze a más országokban teljesen ártalmatlan szabályokat, hogy abból egy szörny keletkezett.
A választási törvény tökéletesen alátámasztja ezt a tézist. Az ellenzéknek 6%-kal több voksot kellett volna kapnia még az egyszerű többséghez is. A másik oldalon viszont a szavazatok viszonylagos többsége kétharmadot eredményezett. És hogy mi következik ezek után, azt jól illusztrálja a Szabadság téri emlékmű építése. Azt jelzi, hogy a politikus nem ismer el semmiféle akadályt törekvései útjában, az ígéretei csak arra valók, hogy legyen mit megszegni.
A választás eleve előre lefutott volt, mert a baloldal nem készített közös programot, bár a jogosultak legalább a fele változást akart. Az MSZP 2010-ben összeomlott, azóta is botrányokba és adósságba süpped. Ráadásul az ellenzék nemigen jutott megjelenési lehetőséghez a nagy médiumokban, az alternatív lehetőségekkel viszont nem élt. Kampánya láthatatlan maradt. Nem volt ugyanakkor összefüggő véleménye a dolgokról, sem pedig látványos jelszava. Még a nevét sem elég gondosan választotta meg, a végleges elnevezés nem is került fel a szavazólapokra. Ez pedig döntőnek bizonyult Kunhalmi Ágnes körzetében.
A korteshadjárat közben sok jel utalt arra, hogy a kormányellenes erők már menet közben bedobták a törülközőt. Mesterházy csupán halovány ígéreteket tett, de nem árulta el, miként akarja keresztülvinni ezeket a változásokat. Az USA-ban pedig azt mondta, hogy nincs szükség külföldi megfigyelőkre, mert a választás szabad és tisztességes lesz.
Gyurcsány és Bajnai hiába kampányolt, nem tudták ellensúlyozni, hogy Mesterházynak a jelek szerint nem volt semmiféle terve. Sokan elhitték, hogy a jelölt üzletet kötött a Fidesszel. A baloldal jelenleg minden eddiginél kaotikusabbnak látszik…
A cikk itt folytatódik, tessék kattintani!
