Források: mediaguard.co , Euronews, Eurostat, Európai Bizottság, JRC A 2020-as évek közepére az Európai Unió bővítésének támogatottsága soha nem látott magasságokba emelkedett. Bár korábban sokan tartottak attól, hogy az újabb tagállamok gazdasági felzárkóztatása túl nagy teher lesz a közösség számára, az elmúlt két évtized számai látványosan cáfolják ezt. Sőt: a 2004-ben, illetve azt követően csatlakozott országok ma az EU gazdasági sikertörténeteinek élvonalába tartoznak.

Az uniós tagság rekordszintű támogatottsága

A legfrissebb, 2025 elején készült Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 74%-a úgy véli, hogy országának kifejezetten előnyös volt a tagság. Ilyen magas arányt még soha nem mértek, mióta az EU 1983-ban először feltette a kérdést.

A válaszadók leggyakrabban két előnyt emeltek ki:

  • gazdasági növekedés (28%),
  • jobb foglalkoztatási lehetőségek (26%).

És az adatok tényleg alátámasztják a kedvező vélekedést.

Közel háromszoros GDP: a 2004-es bővítés sikertörténete

A 2004-ben csatlakozott országok felzárkózása műfajt teremtett: 20 év alatt többen példátlan gazdasági növekedést produkáltak.

Csehországban az egy főre jutó GDP az EU-átlag 45%-áról 74%-ra ugrott, nominálisan pedig 9 490 euróról 29 940 euróra nőtt.

Litvániában a növekedés még látványosabb: 26%-ról 68%-ra emelkedett az EU-átlaghoz viszonyított szint, ami 4 960 euróról 27 350 euróra történő ugrást jelent.

Ötszörös növekedés: Bulgária és Románia élre tör

Az utóbbi két évtized igazi sztárjai azonban a 2007-ben csatlakozott országok:

  • Románia: +558%
  • Bulgária: +500%

Romániában az egy főre jutó GDP 2 820 euróról 18 560-ra nőtt, Bulgáriában pedig 2 710-ről 16 260-ra.

A balti országok szintén kimagasló teljesítményt nyújtottak:

  • Litvánia: +405%
  • Lettország: +336%
  • Észtország: +305%

Eközben az EU egészében a növekedés „mindössze” 88% volt.

Vásárlóerő-paritás: még beszédesebb felzárkózás

A PPS-alapú mérés azt mutatja, hogy a 2000-es évek elején még leszakadó országok ma már az EU gazdasági gerincéhez tartoznak.

  • Románia: 35 → 78 pont
  • Bulgária: 35 → 66 pont
  • Litvánia: 50 → 88
  • Lengyelország: 52 → 79
  • Észtország: 56 → 79

A stabilabb kiindulóponttal rendelkező Szlovénia és Csehország mérsékeltebb, de pozitív növekedést mutatott. Az Európai Bizottság szerint a bővítés „jelentős előnyöket és látványos gazdasági fejlődést hozott mind a csatlakozó országoknak, mind az EU egészének”.

Mit hozhat a következő bővítési kör?

Jelenleg tíz ország várakozik a tagságra (Koszovóval együtt, amely „potenciális” jelölt):
Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Törökország és Koszovó. Marta Kosma bővítési biztos szerint 2030-ra reális egy újabb csatlakozási hullám, élén Ukrajnával, Moldovával, Albániával és Montenegróval.

Kicsi, de potenciális gazdaságok

Az EU 2024-es teljes GDP-je elérte 18 billió eurót.
A tíz jelölt ország összesen 1,63 billió eurót termelt – ebből:

  • Törökország egymaga 1,25 billiót,
  • a többi kilenc együtt csupán 381 milliárdot – kevesebbet, mint Dánia.

A gazdasági lemérés tehát egyértelmű: a jelöltek többsége kisebb, fejlesztésre szoruló, de gyors növekedésre képes gazdaság.

Demográfiai fordulópont: az EU fogy, a jelöltek fiatalok

Az EU népessége 2026-ban csúcsosodik, majd folyamatos csökkenésnek indul. Ha megszűnne a bevándorlás, a lakosság:

  • 2050-re 9%-kal
  • 2075-re 23%-kal
  • 2100-ra 34%-kal

zuhanna. Ez a munkaerőpiacon drámai hiányt okozna: a Bizottság Kutatóközpontja szerint 42,8 millióval kevesebb munkavállaló maradna 2070-re – rosszabb forgatókönyv esetén 55,9 millióval.

Lehet-e a bővítés a megoldás?

A jelölt országok népessége általában jóval fiatalabb, mint az EU-é:

  • EU: 30,8% 29 év alatti
  • Törökország: 44,3%
  • Koszovó: 48,3%
  • Albánia, Grúzia, Moldova: szintén jóval az uniós átlag fölött

Kivétel:

  • Szerbia (30,1%)
  • Ukrajna (30,4%)

A Carnegie Alapítvány friss jelentése ugyanakkor figyelmeztet: több jelölt ország is népességcsökkenéssel és munkaerőhiánnyal küzd – vagyis a probléma nem oldódik meg.

Mi a tanulság?

Az elmúlt húsz év tapasztalata szerint a bővítés:

  • gazdaságilag kifizetődő volt mindkét fél számára,
  • felgyorsította a felzárkózást,
  • megerősítette az EU súlyát a globális térben,
  • és része lehet a demográfiai válság kezelésének.

A következő bővítési kör nem lesz akadályoktól mentes – Ukrajna háborús helyzete, a jogállamisági aggályok vagy a gazdasági különbségek komoly kihívást jelentenek –, de a számok alapján a folyamat Európa hosszú távú érdekeit szolgálja.