Forrás: MTI, MTA A 200 év akadémiai tapasztalata azt mutatja, hogy érdemes kitartani. Újra és újra alkalmat kell teremteni arra, hogy az egymást követő politikusnemzedékek jelesei időszerűnek és hasznosnak találják a tudomány bevonását a döntések előkészítésébe, hatásaik értékelésébe, szükség szerinti felülvizsgálatukba – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a Tudomány és Parlament rendezvény megnyitó ünnepségén Budapesten.

Freund Tamás hangsúlyozta: nem puszta hangzatossága miatt „A nemzet szolgálatában – A tudomány és a politika együttműködése az MTA kétszáz éves tapasztalatainak tükrében ” – a címe jubileumi Tudomány és Parlament rendezvénynek. Az Akadémia alapítói – akik maguk is közéleti emberek, politikusok voltak – a Tudós Társaság létrehozásával a tudományt a nemzet szolgálatába kívánták állítani. Ez a cél csak a tudósok és a politikusok párbeszéde és együttműködése révén érhető el.

Mint mondta, „a tudomány emberei tudatában vannak annak, hogy kapcsolatunk nem szimmetrikus. Az Akadémia küldetése, hogy fenntartások, részrehajlás és feltételek nélkül szolgálja a nemzetet, és ebben partnere legyen a politikusoknak. A politikusoknak azonban módjukban áll az Akadémia ajánlkozását elutasítani vagy csak tessék-lássék, látszólag elfogadni” .

„A 200 év akadémiai tapasztalata azt mutatja, hogy érdemes kitartani. Újra és újra alkalmat kell teremteni arra, hogy az egymást követő politikusnemzedékek jelesei időszerűnek és hasznosnak találják a tudomány bevonását a döntések előkészítésébe, hatásaik értékelésébe, szükség szerinti felülvizsgálatukba” – hangsúlyozta Freund Tamás, aki kitért arra is, hogy a nemzetük biztonságát, fejlődését és érdekeik érvényesítését korunkban is biztosítani képes külföldi országok jó vagy éppen rossz példái mind azt mutatják, hogy a sikerességük feltétele a nemzet politikai, gazdasági és tudományos-technológiai elitjének kölcsönös bizalmon és előnyökön alapuló kapcsolata. Ez teszi lehetővé a társadalom szükségleteire és problémáira fogékony, a külső kihívásokkal összehangolt válaszadást.

Felidézte, hogy Széchenyi felajánlása volt az első lépés, amely „egész életre” szóló, különleges kapcsolatot teremtett az Akadémia és a nemzeti törvényhozás között. A reformkort megnyitó országgyűlés volt az a politikai intézmény, amely e máig meghatározó ügyben gránitszilárdságú alapot szolgáltatott. Mint mondta, a tudományos tanácsadás természetéből adódóan az MTA nem várhatja el, hogy a döntéshozó maradéktalanul elfogadja és magáévá tegye az álláspontját, de mindent meg kell tennie, hogy a szakpolitikai döntések a tudományos tények ismeretében szülessenek meg. „Ennek biztosítása azonban nem csupán a tanácsadást végző kutatóké, hanem a tudományos tényeket feldolgozni, összegyűjteni hivatott kormányzati apparátusé is” – hívta fel a figyelmet Freund Tamás. Hozzátette: számos példa van arra, hogy a kormányzati stratégiaalkotás és a tudományos és kutatási programok Akadémia általi összehangolása segíti a kitűzött kormányzati célok elérését.

„Az Akadémia képes a teljes magyar – és nem csak magyarországi – tudományos közösség elérésére és mozgósítására. Ezért az Akadémia és nem más az egész magyar +nemzet tanácsadója+, amely együttes felelősséget visel a prioritásokat, a szabályokat és a forrásokat meghatározó politikai döntéshozókkal” – hangsúlyozta Freund Tamás.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében a tudomány és a politika közötti kapcsolat legfontosabb pontjának nevezte a kölcsönös egymásra utaltságot. Mint mondta, nélkülözhetetlen, hogy a tudomány eredményeit és módszereit az Akadémia mint a tudományos közösség egészét képviselő testület rendszeresen bemutassa a szélesebb közönség és a döntéshozók számára, hiszen csak ezek ismeretében tudnak olyan stratégiát teremteni, amely az ország számára nélkülözhetetlen. „Mindennek többszörösen is szimbolikus lenyomata a Magyar Tudományos Akadémia történetének két évszázada. Láthattunk időszakot, amikor a tudomány és a politika kapcsolata jól működött és ennek hatására az ország jelentős fejlődésnek indult, de megéltünk olyan időszakot is, amikor a politika ideológiai alapon akarta meghatározni, hogy mi a tudomány” – idézte fel.

Ma sajnos sok esetben afelé közelítünk, hogy a big business önmagát mindenhatónak állítva akarja megmondani, hogy mi a tudomány és a mi a politika, pedig a történelem arra tanít, hogy egy technológia önmagában se nem jó, se nem gonosz, csupán a felhasználás ad erre választ”. Példaként említette az atommaghasadás felfedezését, amely egyaránt lehetővé tette az atombomba és az atomerőművek megvalósítását. Mint fogalmazott: az új technológiák felhasználásának a mikéntjében rejlik a tudomány és a politika talán legnagyobb kihívása és felelőssége.