Mozartnak ezt a külföldön is ritkán játszott operáját Fischer Ádám nemrég már Mannheimben vezényelte, így merült fel a magyarországi ősbemutató lehetősége az Operaház korábbi vezetőségében – mesélte Győriványi Ráth György megbízott főzeneigazgató a sajtónak. A jelen vezetés ennek nem akarta útját állni, az Operaháztól azóta megvált Fischernél jobb kezekben nem is lehetne a karmesteri pálca, de a magyar operaközönség kiszámíthatatlansága miatt jelenleg csak két decemberi előadást kívánnak vállalni, a továbbiakról nem tudnak nyilatkozni. Magyarán, aki érdeklődik a mű iránt, annak ritka alkalom nyílik színpadi megtekintésére.

Márpedig a látott próba is arról győzött meg mindenkit, hogy Mozart 15 évesen komponált ünnepi színjátéka szervesen illeszkedik a későbbi nagy remekművek elé, melyeket több vonatkozásban kissé előre is vetít. Szóló áriái, kórusai és recitativói frissek, pergőek, szellemesek, kicsit karikírozóan gúnyosak kora klasszicista operajátszásának világában.

A művet Mária Terézia fia, Ferdinánd főherceg és Beatrice Ricciarda hercegnő esküvőjére rendelték. A szövegkönyvet a kor ismert költője, Giuseppe Parini szállította. A bemutató 1771-ben, Milanóban volt egy pazar ünnepségsorozat részeként, és hogy a szenzáció is meglegyen, a 15 éves, de már nem első műves szerző sikere lemosta a porondról a sztárkomponistának számító Johann Adolf Hasse ugyanezen alkalomból bemutatott Ruggiero című opera seriáját. 

Az esküvő, mint bonyodalmi szituáció Mozartnál és más operaszerzőknél is kedvelt téma, amit itt, és később majd legismertebben a Varázsfuvolában egyfajta szerelmi próba előz meg, amely egymás, de főként a hős önmaga megismerésének lehetőségét adja. Az, hogy Mozart az esküvőre esküvői darabot ír, mondván: „te majd nem Marstól, hanem Vénusztól kapod a hatalmat”, a Habsburgok vezette Ausztria filozófiájára is utal: „háborúzzon más, te, boldog Ausztria, csak házasodj!” Az, hogy szövegben a nép olyasmiket énekel, hogy itt minden olyan tökéletes, hogy nem vágynak szabadságra, a Mária Terézia iránti hódolatban komolyan volt értendő, de a rendezők Mozartra ráérezve azért ebben is piciny gúnyt véltek felfedezni – joggal.

  
A librtettó szerint a történetben Ascanio (azaz Ferdinánd főherceg), Vénusz istennő (Mária Terézia) és a Trójából elmenekült Aeneas fia, az istenek akaratából birtokba veszi Latium vidékét. Feleségéül az isteni származású nimfát, Silviát (Beatrice Ricciarda) szemelték ki számára, bár a fiatalok nem ismerik egymást. Első találkozásukkor Ascanio nem is fedheti fel igazi kilétét és előkelő származását, hogy így ismerhesse meg a leány valódi érzelmeit. Ascanio egy Ámor küldte álomban már látta Silviát, és azonnal bele is szeretett. Amikor pásztorok egy csoportja érkezik, hogy áldozatot mutassanak be Vénusz tiszteletére, a szegény idegennek vélt Ascaniót arrébb tessékelik. A szertartásra igyekszik Silvia is. Vénusz papja, Aceste közli vele a jó hírt, hogy hamarosan a nemes Ascanio felesége lesz. Silvia nem örül a hírnek, mivel szíve azé az ifjúé, akit álmában már többször is látott. Amikor Silvia később találkozik egy ismeretlen fiatalemberrel, azaz Ascanióval, – aki épp olyan, mint az álombéli ifjú –, legszívesebben feltárná érzéseit, de tudja, hogy kezét már másnak ígérték; Ascanio pedig nem árulhatja el kilétét. Mindketten szomorúan távoznának, amikor pompás külsőségek között megérkezik Vénusz, hogy maga mutassa be egymásnak a fiatalokat. Boldogan ölelik át egymást és elfoglalják a birodalom időközben nekik elépített új fővárosát, Albát. (A település neve az új hajnalra utal.) 

A Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra rendező, díszlet- és jelmeztervező páros farmer-Árkádiát álmodott színpadra. Náluk Vénusz, a tervezőirodájának „főépítésze” nem akar uralkodni beosztottjain, mert már unja saját hatalmi pozícióját is. Fiára akarja átruházni hatalmát, de Ascanió nem mutat érdeklődést a lehetőség iránt. Vénusz mesél neki Silviáról, arról a lányról, akit az apa Ascaniónak szánt, akivel együtt uralkodhat majd. A magányos gyermeknek már csak egy célja van, hogy megtalálja Silviát, hogy igazi társra találjon. Ascanio még nem sejti, hogy a Silviához vezető úton majd önmagát találja meg. Ascanio mély álomba merül. Felsejlik előtte egy szabad világ, amiért érdemes lenne élni. A „pásztorok“, Ascanio álmának őrei, szívesen fogadják be a csodálkozó ifjút maguk közé.

Ascanio nem várt ismeretséget köt: megjelenik Fauno, a hívatlan idegenvezető, és kérdést szegez neki, kicsoda ő, és milyen vágy hajtja őt a boldog pásztorok közé? Ascanio válasza egyszerű: ő idegen és a szerelmet keresi. Silvia barátnői körében érkezik. Apja közli vele, hogy hamarosan menyasszony lesz, jobb vőlegényt Vénusz fiánál el sem tud képzelni számára. Amikor Ascanio felébred – álma szertefoszlott, körülötte minden fehér, mindenütt csak Vénusz tervei. A két fiatal eltéved az egymás felé vezető labirintusban. Együtt majdnem megtalálják a megoldást, de megjelenik Fauno és mindent összezavar. Silvia már-már feladja saját terveit, jöhet az esküvő, győztek az elvárások. Kettejük valósága azonban szebb az álomnál, és ez így legyen örökké, megnyílik egy új út, ami emberi. 

A rendezés a klasszicistára hangolt mai színpadra varázsolja Ybl Miklós korabeli Operaház-terveit, és nem idegenkedik olyan elemektől sem, amelyek dinamikusan elemelik a darabbeli, illetve szerzi kort, és közelítik a mához. A szereposztás gyönyörű hangú fiatal művészeknek ad lehetőséget: Wierdl Eszter (Vénusz), Schöck Atala (Ascanio), Fodor Gabriella (Silvia), Megyesi Zoltán (Alceste) és Rácz Rita (Fauno, pásztor) mellett a Szabó Sipos Máté karigazgató vezette operai kamarakórus is nagyon meggyőzően szerepelt a próbán. Mindent egybevetve ritka csemegének, nagyszerű élménynek ígérkezik a kétszer egyórás, olasz nyelvű Ascanio in Alba magyarországi ősbemutatója, és csak sajnálni lehet, ha 2011-ben nem folytatódnék az előadások sora.

PREMIER ELŐTTI BESZÉLGETÉS

December 12-én 18 órától a rendezők premier előtti beszélgetésre várják a közönséget az Operaház Székely Bertalan termébe. Az előadáson részt vesz Fischer Ádám karmester, Molnár Szabolcs zenetörténész és Zoboki Gábor építész. A beszélgetés moderátora Zsoldos Dávid, a Fidelio.hu főszerkesztője. A belépés díjtalan. A december 14-ei előadás előtt a rendezők 120 meghívott középiskolásnak tartanak beavató előadást a Királyi Lépcsőházban.